Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A MATYÓ NÉPMŰVÉSZET NAGYASSZONYA" Kis Jankó Bori néni

Kis Jankó Bori mellszobra Mezőkövesd főterén a Matyó Múzeum anyagának gyűjtéseben, két évtizeden keresztül gyűjtötte a mezőkövesdi népélet hagyományos tárgyait a budapesti Néprajzi Múzeumnak, s közben mint adatközlő életét, saját tapasztalatait, világképét osztotta meg a tudós kutatókkal. Ebből az „életműből" állította össze Fél Edit néprajzkutató az Ecet és epe című könyvet, amely Párizsban jelent meg nagy szakmai és közönségsikert aratva.

8 A Figaro c. világszerte ismert francia napilap így méltatta a könyvet: „... miért éppen Gari Margit a magyar parasztság sorsának hiteles tolmácsolója? Mert szülőföldje a 19. század végén és a 20. század elején hála népviseletének, barokkos hímzésének, sajátos életformájának, a maga 20 ezer lakosával a magyar parasztság egész közösségének és kultúrájának képe és szimbóluma lett..."

9 Gari Margit - ebben is hasonlítva Kis Jankó Borira - úgy vált a matyó népélet világszerte ismert megszemélyesítőjévé, hogy szinte ki sem mozdult 8 FélE., (szerk.)1984. 9 Lukács G., 1985b. 123.