Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A PÁRATLAN MATYÓHÍMZÉS VILÁGCIKK LESZ" A matyó hímzés útja a népművészettől a lyukkártyáig

Matyóhímzéses mellény a balassagyarmati vásáron az 1940-es években (Manga János felvétele, Palóc Múzeum F: 1537.) A matyó háziipar termékeinek sikere nyomán azonban megjelenik az árnyoldal is: már az első világháború után elterjed a matyó hímzések hamisítása, idegenben való termeltetése, s ez felveti az eredeti értékek megőrzésének nehézségeit, de a munkabérek és az eladási értékek közötti feszültséget is. A matyó hímzés „hamisításáról" egyre gyakrabban tudósítanak az újságok. A reggeli Hírlap 1924-ben azt írja:

21 „Mások élelmesebbek, mint mi vagyunk. Lemásolják eredeti modellek alapján a matyó hímzést, amit »Szlovak himzesek« címen bocsájtanak áruba". 1929-ben pedig arról tudósít, hogy „a kövesdi kézimunkát négerekkel utánoztatják és ezekkel a hamisításokkal elárasztják az eddig megszerzett piacot".

22 A Magyar 21 Reggeli Hírlap 1924. dec. 7. 22 Reggeli Hírlap 1929. nov. 1.