Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„MEZŐKÖVESD A MŰVÉSZLELKEK TALÁLKOZÓJA" A matyó népművészet mint művészi téma

„MEZŐKÖVESD A MŰVÉSZLELKEK TALÁLKOZÓJA" A matyó népművészet mint művészi téma A matyó népélet és népművészet mint téma vagy motívum a művészetek legkülönbözőbb területén és meglehetősen eltérő értelmezésben jelent meg felfedezése óta. A matyó népművészet expresszív megnyilvánulásai a képzőművészet és az alkalmazott művészet szinte minden területét megihlették, így a matyóság megjelenik templomfreskótój kezdve világkiállítási dekoráción át a képeslapokig, a reklámokig, sőt a konyhai papírfalvédőig tárgyi világunk szinte minden szférájában. Alábbiakban a matyó népművészet művészi megjelenítéséből a legjellemzőbb néhány területet mutatjuk be. A matyó népművészet felfedezésében és művészi interpretálásában sajátos úttörő szerepet játszott a gödöllői művésztelep.

1 A népművészet feltárásának, művészi adaptálásának egyik legsajátosabb útja és programja a magyar szecesszió e kiemelkedő műhelyéhez kötődik. Bár a Gödöllőhöz kötődő művészek a népművészet példáját és értékeit elsősorban Kalotaszeggel azonosították, de szellemi műhelyükre jelentős hatással volt a matyó népművészet is. Magyarázza ezt természetesen a földrajzi közelség is, de mindenekelőtt a matyó népművészet hírnevének, idegenforgalmi jelentőségének emelkedése, amely egybeesik a gödöllői telep virágkorával. A gödöllőiek vezéregyénisége, a telep alapítója Kőrösfői Kriesch Aladár volt £ ^ (1863-1920). Népművészethez való vonzódását egyértelműen Kalotaszeg bűvölete ha- • tározza meg, de természetesen ő is megfordult Mezőkövesden, és ismerkedett a matyó >*- * népművészettel is. Matyó lány című olajképét 1916-ban festette.

2 A frontális portré - N más hasonló műveihez hasonlóan - a népművészet időtlen értékét sugallja, elsősorban a & fiatal lány viseletének dekorativitását hangsúlyozza, melyet a háttér, a környezet ábra- y «~< zolásának hiánya csak kiemel. A népművészet ihletése központi szerepet játszott Nagy Sándor (1869-1950) ^'f^ \' munkásságában is. Nem elsősorban a népművészeti ornamensek beépítése jellemzi, ha- "r . < nem inkább dekoratív felfogásban előadott életképek mutatják népművészet-élményét. Eszmei orientációjában nagy szerepet játszó tolsztojanizmusa a népélet iránti fogékonyságát szociális kérdések felé is kitágította. Mezőkövesdi élményeinek legsikerültebb emléke a Matyó néne bibliát olvas című rajza, mely az Új Időkben is megjelent. A megragadó hangulatú bensőséges mű mind grafikusi tehetségét, mind kompozíciós készségét, mind pedig népélet-élményének sajátosságait felvillantja. Mihály Rezső (1889-1972) öt évig tartózkodott Gödöllőn, bár kötődött a Kéve művésztársulathoz is. 1908-as gödöllői letelepedése után hamarosan megfordult Mezőkövesden is, és rendszeresen visszajárt oda. Számos akvarellje őrzi mezőkövesdi élményeit és 1 A gödöllői művésztelep történetéről és jelentőségéről lásd: Geller K.-Keserű K., 1981. 418-438. A gödöllőiek és a népművészet kapcsolatához lásd: Keserű K. 1977b. 86-87. és Bellák G., 1986. 21-27. A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet kapcsolatához lásd: Fügedi M., 1994. 417-428. 2 A magántulajdonban lévő képet közli KeserűK., 1977a. 126.