Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„LÉTESÍTSEN MEZŐKÖVESD MÚZEUMOT!" A múzeumügy a matyó népművészet megőrzése érdekében

„Matyó szoba" a Borsod-Miskolci Múzeumban, 1931. igazi értékei, hagyományai gyorsan feledésbe, illetve pusztulásba merültek, másrészt pedig összegyűjtötték azt a kereskedők és a gyűjtők. így a matyóságot lassan az a veszély fenyegette, hogy saját múltjuk és hírességük dokumentumait, tárgyi bizonyítékait veszítik el ebben a „kirakatéletben". A 20-as évek elején megszaporodnak a múzeumalapítási terveket közzétevő újságcikkek a mezőkövesdi és borsodi újságokban. A Borsod c. lap 1921-ben vezércikket szentel ennek a kérdésnek,

5 1923-ban pedig „Létesítsen Mezőkövesd múzeumot!" címmel arról ír, hogy a „vidéki úri emberek, ha felmennek Pestre, nem mulasztják el megnézni a néprajzi múzeumot, mert a matyó dolgok eredetiek és gyönyörűek benne. A matyó fővárosban pedig nem láthatják mindezt, pedig ennyit megérdemelne a matyó nép."

6 1925-ben felvetődik a Mezőkövesdi Múzeumi Egyesület megalakítása, amelynek célja „az egymást túllicitálás, az álmatyó munka meggátlására a matyó népművészet megmentése".

7 Ismét tervezik a mezőkövesdi múzeum, régiségtár megszervezését, melyre a gimnázium első emeletén alkalmas termek vannak. Tárgyalást folytattak Miskolcon a múzeum igazgatójával, Leszih Andorral, hogy a mezőkövesdi vonatkozású tárgyakat felváltva időközönként kölcsönadnák. Az újraindult múzeumszervezés azonban sajnálatos nézeteltéréseket is okozott. 1926-ban a lelkes lokálpatrióta gimnáziumigazgató, Bayer Róbert újságcikkben követeli vissza a század elején a miskolci múzeumnak 5 Sz. J.: Vendégjárás. Alakítsuk meg a Néprajzi Múzeumot! Borsod, 1921. október 8. 6 - kk -: Létesítsen Mezőkövesd múzeumot! Borsod, 1923. december 1. 7 Gerő László: Megreformálják a matyó népművészetet. Nemzet, 1925. szeptember 1.