Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„MEZŐKÖVESD A MAGYAR FALU LEGFŐBB REPREZENTÁNSA" A matyó népművészet felfedezése, a matyó „image" kialakulása

Mezőkövesdi népviselet rajza az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben II. kötetében, 1891. (színezett formában képeslapon is forgalomba került) „nagyarányú országos ethnographiai kiállítás" megvalósítására. A Néprajzi Falunak nevezett kiállításba így természetes módon került be az alföldi háztípusok képviseletében a matyóság lakóháza, a már feltűnést keltett matyó viseletekkel. A Néprajzi Falu koncepcióját kidolgozó Jankó János hivatkozott is az 1885-ös kiállítás sikerére, Herich Károly elemzésére, valamint Kandra Kabos leírására: „... a costümök bemutatásánál eleve is elhatároztuk a sajóvidékinek (szirákinak) és matyónak (mezőkövesdinek) kiválasztását ... mikor a kettő közti ellentétet Kandra és Herich is hangsúlyozták".

11 Borsod megyei gyűjtőútját a fentiek hatására tervezte meg, és 1894 novemberében öt napot töltött itt. Helyszíni tapasztalatai után, koncepcióját kidolgozva teszi meg javaslatát a borsodi ház megvalósítására. 11 Jankó J., 1897. 33.