Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)
„FELETTE SZORGALMAS ÉS HASZNOS MEZEI MUNKÁS" A summásság hatása a matyóságkép alakulására
Summásigazolványba készült fotók (Skarbinecz Ödön műterméből, MMF 1891, 1900.) A differenciált matyó társadalomban azután a summásréteg gazdasági leszakadásával és a divat felgyorsult változásával párhuzamosan egyre inkább csak utánozni tudta a helyi divatot diktáló gazdaréteg öltözködését. A summás lányok és legények szegényebb eszközökkel, olcsóbb megoldásokkal és kevesebb ruhadarabbal is csak nagy erőfeszítéssel tudták megközelíteni és megvalósítani a matyó viseletideált. Amikor pedig félévre, sőt nyolc hónapra a gazdasági munkák idejére távoli uradalmakba utaztak, akkor még ezt az ünneplőt is otthon hagyták, s a „matyós öltözet" egy egyszerűbb, olcsóbb, mintegy jelzésszerű változata jelentette a summáshónapok ruhatárát. A summás ruhadarabok összeállításánál fő szempont a praktikum volt, a ládában elférő kevés ruhának kellett kiszolgálnia a többhónapos távollétet. Egy öltözet vasárnapra szólt, hiszen vasárnaponként a távolban is felkeresték a legközelebbi templomot. A vasárnapi öltözet őrizte és közelítette meg leginkább az otthoni ünnepi viseletet. Ekkor vették fel az egyszerűbb díszű klott surcot, amelyet csak pántlika, rojt, esetleg kevés hímzés díszített. A szoknya alá vasárnapra felöltötték a fodrost, a dúsfodrú gyolcs alsószoknyát, amely a matyó szoknya jellegzetes harangformáját adja. A templomba viselték a legszínesebb lityát. Az asszonyok a jellegzetes kúp alakú matyó tokot a summásságon elhagyták, csak kontyba tekerték a hajukat és lekötötték. A menyecskék purgament vagy selyem fejkendőt kötöttek, a lányok esetleg betekergették a hajfonatukat pántlikával. A köznapi ruhák, a munkára viselt öltözetek elsődleges követelménye az volt, hogy könnyű anyagból, mosható legyen, gyorsan száradjon, s viselése ne akadályozza a munkát. A jellegzetes hímzett matyó sure summás változata, a gépelt sure a visszaemlékezések szerint az első világháború után jelent meg. A géppel kivarrott surcot Gari Takács Panni parasztvarrónő kezdte el csinálni. Amikor a testvére summásnak ment, a kék klott