Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„FELETTE SZORGALMAS ÉS HASZNOS MEZEI MUNKÁS" A summásság hatása a matyóságkép alakulására

Járossy Gyula rajza a summástoborzásról matyóságképnek. A millennium idején már ezt írják róluk: „E vidéken, különösen Mezőkövesden és környékén kiválóan jól fejlett, erőteljes munkásnép lakik". 1903-ban a Sárközben dolgozó matyó summásokat is dicsérően jellemzi a Tolnavármegye c. lap:

5 „Felette szorgalmas és vállalkozó szellemű hasznos mezei munkás". A matyók kiváló munkástulajdonságait később Illyés Gyula is kiemeli A puszták népében:

6 „A kövesdiek mind jó munkások voltak, szorgalmasak, ügyesek és igénytelenek. A kövesdiek tiszták voltak. De nemcsak tisztaság és munka tekintetében múlták felül a pusztaiakat. Szivélyesek voltak, udvariasak... Fölfelé néztem rájuk, kerestem a barátságukat." A summásság tömegessé válását a matyó társadalomban bekövetkezett kedvezőtlen társadalmi-gazdasági változások váltották ki a múlt század végén, amikor is a népességszám, a földterület és az állatállomány egyensúlya erősen felbillent. Az egyenként is kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatok együttesen tömeges elszegényedéshez, a lakosság erős differenciálódásához vezettek. 1900-ban már a 12 és fél ezres agrárnépesség több mint fele nincstelen, s ezen túl az önálló birtokosok több mint háromnegyede is törpebirtokos. A két világháború közötti években a helyzet annyira romlik, hogy az 1930-as években már az 5 holdnál kisebb birtokon élők és a földnélküli nincstelenek együttesen a lakosság 80%-át tették ki. A summásság tömegessé válását érzékeltetik a következő adatok: a summásmunkát vállalók száma 1898-ban 2369 fő, 1904-ben 3779 fő, 1913-ban 4374 fő, 1929-ben pedig már 5318 fő volt.

7 4 Idézi: Sárközi Z, 1959. 29. 5 Idézi: Szilágyi M., 1982. 68-73. 6 Illyés Gy., 1948. 246-248. 7 A matyó summásság néprajzi irodalmához: Györffy /., 1929a. 75-81.; Sándor /., 1956. 185-196 : Sárközi Z, 1965. 321-381.; Sárközi Z., 1976b. 363-382.