Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)
III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI
si szakokban az utolsó kerülőig és az utolsó bányász tisztviselőig mind magyar. (Helyeslés.) Miféle jogon követelhetik önök már most, mit tudnak előhozni? Azt mondják, ha külföldről bejön egy néhány német, mily nagyszerű nyeremény Magyarországra nézve. Simonyi Iván: Nem mondtuk, hogy nagyszerű! Hát ez tisztán hypokrizis, mert ország-világ tudja, hogy nem külföldi érdekről, sem a külföldről bejövő magyar érdekekről van szó, hanem hogy bizonyos ott a környéken lévő német gazdaságok és nagy uradalmak kapjanak német tisztviselőket. (Ugy van! a szélső baloldalon. Közbeszólások: Albrecht!) Nem akarom mondani, hogy kié azon jószágok, Csanády Sándor: Albrecht főherczegé! (Derültség.) ... de hogy egy államintézet arra legyen hivatva, hogy bizonyos németül vezetett jószágok számára az állam költégén alsóbbrendű tisztviselőket, ispánokat teremtsen, arra az államot kötelezni nem lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) 1881—84. 51. A szendrői filoxéra állomásról és Tokaj-hegyaljai kapcsolatáról 1884. január 22. KN. 1881—84. XIV. 158—160. [158] T. képviselőház! (Halljuk!) Én kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én ezt az összeget nem szavazhatom meg, nem azért, mintha talán rosszalnám azt a rendszert, a melyet a phylloxera ügyében a t. minister ur inaugurál, mert én igenis elismerem, hogy e rationális rendszer, mely azt tűzte ki czélúl, hogy irtás helyett minden módot és minden eszközt megragad arra nézve, hogy Magyarország szőlészete fentartassék. De t. képviselőház, a mi engem arra indít, hogy ez összeget meg ne szavazzam, ez a következő ok: (Halljuk!) A mikor ez a rendszer inauguráltatott és megbeszélések történtek, akkor részemről kifogás tétetett két dolog ellen: az egyik volt a Versecz mellett nemcsak projectált, de már munkába is vett artézi kútfúrás s a másik a szendrői kisérleti állomás. Tudomásom szerint az artézi kut már abba hagyatott; a szendrői phylloxera-állomás megszüntetése tárgyában a ministeri közegek velem szemben mindig azt a kifogást tették, hogy nekem nem lehet ebben semminemű Ítéletem egyszerűen azért, mert én Szendrőn nem jártam, a kisérleti állomást nem ismerem. Nohát t. képviselőház, én akkor is, ha azt az állomást soha sem látom, a hegység geológiai alakulását ismerve, pontosan tudtam, hogy ott erre a czélra alkalmas helyiség nem lehet. Második érvül az hozatott fel, hogy Szendrő a Hegyalja bortermelésére véghetetlen nagy fontosággal bir. Ezt már egy egyszerű pillantás a mappára teljesen meghazudtolja, mert Szendrő egészen más hegycsoportozathoz tartozik. Azonban t. képviselőház, én már megtanultam azon harczban, melyet e kérdésben vittem, azt, hogy valahányszor kimondatik valakivel szemben, hogy nem voltál ott, akkor az illető mindenesetre meg van verve, ha a kérdésnek minden tudományos anyaga kezében van is. Itt kellett nekem meghátrálnom annak [159] daczára, hogy én Szendrő hegységének kőzeteit, azoknak geológiai fekvését pontosan ismertem. Kénytelen voltam tahát azon áldozatot hozni, hogy személyesen elmentem Szendrőre s megnéztem a kisérleti állomást. Ennek alapján jelentem ki most t. képviselőház azt, hogy a szendrői állomásra ráköltött pénz valóban haszontalan költség. Be fogom bizonyítani, hogy miért. (Halljuk! a szélső balodalon.) A mikor valaki Szendrő felé közeledik, már messziről Iát bizonyos kékes foltokat. Midőn én azokat a kékes foltokat láttam első szavam az volt, hogy ez karst, Már magában véve t. ház, karston akarni nemcsak szőlőt termelni, hanem kisérleti állomást és hozzá még oly czélból létesíteni, hogy majd nagy tömegben termettessenek ott az amerikai vesszők stb., a hol a termő talaj a minister ur hivatalos közegének kimutatása szerint és az ő szavával élve, roppant silány, alig 45 százalék termőképességű, már ez is mutatja, mily elhibázott dolog ez. De t. ház, közel három óra járásnyira a vasúttól Szendrő, 5 kilométer távolságra csupán mezei utak által összekötve; hogyan érheti el tehát azt a czélt, mely ily kisérleti állomásnál igen fontos, hogy a gazdaközönség részére közel hozzáférhető legyen, hogy ez megbarátkozzék az amerikai tőkék kezelésével stb. stb., a mire okvetlenül szüksége lesz, mikor arról lesz sző, hogy az elpusztult vagy pusztuló félben lévő szőlőket regenerálja-.
