Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

si szakokban az utolsó kerülőig és az utolsó bá­nyász tisztviselőig mind magyar. (Helyeslés.) Miféle jogon követelhetik önök már most, mit tudnak előhozni? Azt mondják, ha külföld­ről bejön egy néhány német, mily nagyszerű nyeremény Magyarországra nézve. Simonyi Iván: Nem mondtuk, hogy nagy­szerű! Hát ez tisztán hypokrizis, mert ország-világ tudja, hogy nem külföldi érdekről, sem a kül­földről bejövő magyar érdekekről van szó, ha­nem hogy bizonyos ott a környéken lévő német gazdaságok és nagy uradalmak kapjanak német tisztviselőket. (Ugy van! a szélső baloldalon. Közbeszólások: Albrecht!) Nem akarom mon­dani, hogy kié azon jószágok, Csanády Sándor: Albrecht főherczegé! (De­rültség.) ... de hogy egy államintézet arra legyen hi­vatva, hogy bizonyos németül vezetett jószágok számára az állam költégén alsóbbrendű tisztvi­selőket, ispánokat teremtsen, arra az államot kötelezni nem lehet. (Helyeslés a szélső balol­dalon.) 1881—84. 51. A szendrői filoxéra állomásról és Tokaj-hegyaljai kapcsolatáról 1884. január 22. KN. 1881—84. XIV. 158—160. [158] T. képviselőház! (Halljuk!) Én kény­telen vagyok kijelenteni, hogy én ezt az össze­get nem szavazhatom meg, nem azért, mintha talán rosszalnám azt a rendszert, a melyet a phylloxera ügyében a t. minister ur inaugurál, mert én igenis elismerem, hogy e rationális rendszer, mely azt tűzte ki czélúl, hogy irtás he­lyett minden módot és minden eszközt megra­gad arra nézve, hogy Magyarország szőlészete fentartassék. De t. képviselőház, a mi engem arra indít, hogy ez összeget meg ne szavazzam, ez a következő ok: (Halljuk!) A mikor ez a rendszer inauguráltatott és megbeszélések tör­téntek, akkor részemről kifogás tétetett két do­log ellen: az egyik volt a Versecz mellett nem­csak projectált, de már munkába is vett artézi kútfúrás s a másik a szendrői kisérleti állomás. Tudomásom szerint az artézi kut már abba ha­gyatott; a szendrői phylloxera-állomás meg­szüntetése tárgyában a ministeri közegek velem szemben mindig azt a kifogást tették, hogy ne­kem nem lehet ebben semminemű Ítéletem egy­szerűen azért, mert én Szendrőn nem jártam, a kisérleti állomást nem ismerem. Nohát t. képvi­selőház, én akkor is, ha azt az állomást soha sem látom, a hegység geológiai alakulását is­merve, pontosan tudtam, hogy ott erre a czélra alkalmas helyiség nem lehet. Második érvül az hozatott fel, hogy Szendrő a Hegyalja borter­melésére véghetetlen nagy fontosággal bir. Ezt már egy egyszerű pillantás a mappára teljesen meghazudtolja, mert Szendrő egészen más hegycsoportozathoz tartozik. Azonban t. képvi­selőház, én már megtanultam azon harczban, melyet e kérdésben vittem, azt, hogy valahány­szor kimondatik valakivel szemben, hogy nem voltál ott, akkor az illető mindenesetre meg van verve, ha a kérdésnek minden tudományos anyaga kezében van is. Itt kellett nekem meg­hátrálnom annak [159] daczára, hogy én Szend­rő hegységének kőzeteit, azoknak geológiai fekvését pontosan ismertem. Kénytelen voltam tahát azon áldozatot hozni, hogy személyesen elmentem Szendrőre s megnéztem a kisérleti állomást. Ennek alapján jelentem ki most t. képviselőház azt, hogy a szendrői állomásra rá­költött pénz valóban haszontalan költség. Be fogom bizonyítani, hogy miért. (Halljuk! a szélső balodalon.) A mikor valaki Szendrő felé közeledik, már messziről Iát bizonyos kékes foltokat. Midőn én azokat a kékes foltokat láttam első szavam az volt, hogy ez karst, Már magában véve t. ház, karston akarni nemcsak szőlőt termelni, hanem kisérleti állomást és hozzá még oly czél­ból létesíteni, hogy majd nagy tömegben ter­mettessenek ott az amerikai vesszők stb., a hol a termő talaj a minister ur hivatalos közegének kimutatása szerint és az ő szavával élve, rop­pant silány, alig 45 százalék termőképességű, már ez is mutatja, mily elhibázott dolog ez. De t. ház, közel három óra járásnyira a vas­úttól Szendrő, 5 kilométer távolságra csupán mezei utak által összekötve; hogyan érheti el tehát azt a czélt, mely ily kisérleti állomásnál igen fontos, hogy a gazdaközönség részére kö­zel hozzáférhető legyen, hogy ez megbarátkoz­zék az amerikai tőkék kezelésével stb. stb., a mire okvetlenül szüksége lesz, mikor arról lesz sző, hogy az elpusztult vagy pusztuló félben lé­vő szőlőket regenerálja-.

Next

/
Thumbnails
Contents