Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

Deutschen, namentlich in Ungarn und Sieben­bürgen leben". Ez egy nyilatkozat. A „Daheim" czimű lap, melynek az a fel­adata, hogy a családokban a mulattatót képvi­selje, egy czikket hoz Andrée Richard tollából, melynek hangja és iránya tán eléggé ki van fe­jezve, ha csak két sort is olvasok föl belőle, mely a magyar nyelvre vonatkozik s mely igy szól: „Aber jenem, den mongolischen Hor­densprachen Innerasiens verwandten Idiome fehlten die nöthigen technischen Begriffe". Ime ez, t. ház, a német Gründlichkeitnak nyomtatott kifejezése. (Derültség!) Itt fölszólittatik a „Badische Landes-Zeitung" által az egész német társadalom az erdélyi szászok segítésére és ajánltatik egy Brochure a következő czím alatt: „Der Sprachen und Völkerkampf in Ungarn, von Ludolf, melyben csupa gyalázás és piszkolódások foglaltatnak. De még ez sem elég, mert mai napság Németországban városról város­ra, Berlinben és mindenütt az utczákon terjesztik ingyen az úgynevezett „Flugblatt dem Deutscht­hum zum Shutz und Trutz." Az eddig megjelent 2 füzet, melyet baráti kéz juttatott hozzám, tulajdonképen azoktól származik, kik a hírhedt Schulvereint megalkot­ták s annak tisztviselői. Az első czikket ugyan­azon Wattenbach írta, ki egyszersmind az egy­let választmányában ül, a Flugblatt tökéletesen ennek a mozgalomnak a tendentiáját jelzi. Mentsen fel a t. ház attól, hogy a Flugblattnak azon helyét mely ezzel foglalkozik, német nyel­ven fölolvassam, a helyett azonban lelkiismerete­sen szó szerint szerkesztett fordításban ismertes­sem. (Halljuk!) Az első szám 19. lapján a következő szavakra fakad, melyek a mozgalom tulajdonképeni tendentiáját tökéletesen kifejezik: „Mindenekelőtt meg akarjuk akadályozni, hogy a németek a külföldön németségök miatt üldözve legyenek; a németség fentartására czél­zó harczot szervezni akarjuk. Nem nyugszunk s nem pihenünk mindaddig, a mig az egész né­met nemzetet a harczra meg nem nyertük. Jól tudjuk, hogy e harcz sem népkönyvtárakkal, sem szónoklatokkal, sem egyletekkel és gyűlé­sekkel be nem végezhető, jól tudjuk, hogy ha­talmasabb szenvedélyeket kell felszítanunk, hogy a harczot sikeresen folytathassuk, jól tud­juk, hogy a harcz eldöntése más téren fog tör­ténni, mely nem a mi hatalmunkban áll, de föl­adatunk az kell hogy legyen, hogy e harczot a német nemzet kebelében [70] éleszszük, a nem­zetet annak eldöntésére előkészítsük. Bár elérkez­nék az az óra, a melyben az egész nemzet, mint egy ember föltámadva e szózattal? „Elég!" véget vetne a németek üldözésének Magyar-Osztrákor­szágban (Ungarn-Österreich)." Azt hiszem t. ház, hogy ez valóságos hadüzenet, hogy itt egyenesen a fegyveres beavatkozásra, a fegyverrel való el­döntésre történik felszólítás. ... A második füzetnek a czímei: „Die Wahr­heit in Ungarn", „Das Programm der Magyari­sirungs-Vereine" szóról szóra van fordítva az aEgyetértésa-ből; „Der neueste Gesetzentwurf über Gymnasial etc. Unterricht", ezek a füzetek tehát per absolute nem tartalmaznak semmi egyebet, azok csupán azon gyűlölet szítására vannak hivatva, a melynek éle Magyarország ellen van irányozva. Azt hiszem, ezekkel és még azzal, hogy Heinze tanár, ki azt a hirhedt „vádiratot" bocsátotta világgá, hozzám intézett levelében azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a mozgalom, melyet ők megindítottak, mind nagyobb és nagyobb tért fog hódítani, hogy el fog érkezni az idő, midőn az eldöntés bekövetkezik s hogy e mozgalomnak eredménye az leend, hogy ez a német politikára a leghathatósabb nyomást fogja gyakorolni, mindezek teljesen elégségesek a mozgalom természetének megállapítására. Tapasztaltam azt, hogy ezen urak azt hi­szik, hogy itt arról a viszonyról van szó, a me­lyet tapasztalunk Anglia kormánya, az angol nemzet és az ő alattvalói és hozzátartozói közt, a melynél fogva Anglia képes egy alattvalójá­nak a megsértése miatt háborút üzenni. E vi­szony nem áll fenn Németország és a magyar németajkú lakosság közt. Azt tartom, hogy ez a leghatározottabb formája a más nemzetek bel­ügyeiben való beavatkozásoknak. Midőn meg­győződésemnek kifejezést adnék, a következő interpellátiót vagyok bátor a kormányelnök út­ján az összes kormányhoz intézni, a melyre sür­gős választ kérek. (Olvassa:) „Interpellátió a ministerelnökhöz és a kor­mány összességéhez. Van-e a kormánynak tudomása arról, hogy: 1-ször, a Dr.Falkenstein elnöklete alatt megalakult u. n. „Deutscher Schulverein", melynek intéző köre Berlinben működve, a kö­vetkező férfiakból alakult: u. m. Arndt titkos keresk. tanácsos, dr. Bach igazgató, Gneist, Goldschmidt tanár, Hardt Henrik, Hartmann ta­nár, Heese tanácsos, Kapp Frigyes, Kaufmann

Next

/
Thumbnails
Contents