Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

dés adózás alá van vetve. Meggyőződtem annak ezen természetéről, különösen a mostan általánosan közzétett utolsó műveleteiből és manipulatiójából. Ezen utolsó műveletek ti. azt mutatják, hogy a központi mintapinczének sikerült Berlinben egy elárusító helyet nyitni, ott egy üzletet évi 100,000 frt erejéig megkötni. Az első évben a 100,000 frtot nem érte el az üzlet. Erre a mintapincze ugyanazt tette, a mit minden ügyes borkereskedő tenne: kutatta az okot. És rájött arra, hogy miután a palaczkokban szállított borra sokkal nagyobb vámtétel van vetve, mint a hordókban szállított borra, tehát a következés az, hogy a központi mintapincze adja fel azon biztosítékot, a mely abban állott, hogy palaczkozva szállította a bort, hanem kedvezőbb számítás érdekében szállítsa hordóban a bort Budapestről Berlinbe. Hogy hol van itt a garantia, hogy az a bor, a mely Budapestről Berlinbe szállíttatik és ott palaczkokba fejtetik, ugyanaz a bor marad-e, azt én nem tudom. Ezt én garantiának nem tekinthetem, mert az ily eljárás mellett egyszerűen nem létezik. ... [83] Mindezeknél fogva bátor vagyok t. ház, a következő határozati javaslatnak elfogadását kérni. (Halljuk! Olvassa): „A képviselőház utasítja a földmívelési-, ipari- és kereskedelmi minis tert, hogy az úgynevezett központi mintapinczét szüntesse meg." (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. 1884—87. 9. A magyar egyetemek helyzetéről 1885. január 23. KN. 1884—1887. III. 170—175. ... [171] T. képviselőház! Én állítom azt, a ki igen [172] jól ismerem pl. azon mozgalmat,melyek az egyetem egyes tanszékeinek elnyerése körül tapasztalhatók, hogy mai napság sokkal könnyebb beleöröklődni egy egyetemi tanszékbe és sokkal könnyebb beleházasodni. (Derültség és helyeslés a szélső balon!) a legnehezebb pedig az: positiv munka és érdemek alapján az egyetemi tanszékhez hozzáférni. (Ugy van! a szélső baloldalon!) A manőverek odáig mennek, hogy immár a királyi hatalom is oda terjed ki, hogy qualificatiót nyújt egyeseknek oly tantárgyakra is, melyekben sem munkát ki nem mutattak, sem az egyetemi szabályoknak megfelelő feltételeknek alá nem vetették magukat, tehát királyi kegyelemből decretáltatik az ő fejükbe az, ami abban nincs. (Élénk derültség és helyeslés a szélső balon.) ... Én, t. ház, nem akarok egyébbel nyilatkozni, mint azzal, a mivel a háznak tartozom, mert midőn először felszólaltam az egyetemi tanpénzek dolgában, azt mondottam: megsürgetem kétszer, ha akkor nem érek czélt, számadatokkal fogok előállani. Ezek a számadatok t. ház, az én kezemben vannak. (Halljuk!) Elmondom, hogy a számadatok akkép jutottak kezembe, hogy egy proletár egyetemi tanár hozta hozzám. Egyetemi tanár ugyanis kétféle van; proletár és nabob. (Halljuk! Halljuk!) Én elpirultam, hogy egy minden befolyás nélküli, egyszerű ellenzéki ember szobájába a magyar tudomány-egyetem tanára bejött. Ez magában véve elég jelentőséggel bir. T. ház! Legelőször előveszem a bölcsészeti facultást, előre bocsátva, hogy a budapesti tudomány-egyetem rendes tanárainak fizetése 2,500 frt és 1,500 frt a rendkívülieké. Ezekhez csatlakozik 400 és 300 frt lakbér. Már most, t. ház, a bölcsészeti karnál az 1883-4-ki tanévben a fizetésen felül a tanpénzek után befolyt jövedelmek a következők [173] voltak: (Halljuk! Halljuk!) Margó Tivadar kapott 3,118 frtot, a krajczárokat elhagyom; Than Károly 5,997 frtot; Szabó József 2,627 frtot; Kerékgyártó Árpád 1,960 frtot; Télfy Iván 442 forintot; Hatala Péter 36 frtot; Horváth Árpád 73 forintot; Lubrich Ágost 322 frtot; Hunfalvy János 116 frtot; Vámbéry Ármin 16 frtot; Jurányi Lajos 3,154 frtot; Kondor Gusztáv 149 frtot; Salamon Ferencz 79 frtot; Budenz József 96 frtot; Eötvös Lóránt 3,301 frtot; Gyulai Pál 407 frtot; Török Emil 639 frtot; Lengyel Béla 2,1654 frtot; Henszlmann Imre 199 frtot; Heinrich Gusztáv 250 frtot; Torma Károly 10 frtot; Román Sándor 17 frtot; Török Aurél 27 frtot; Hantken Miksa 13 frtot; Sholcz A. 37 frtot. Ezek t. ház, rendes tanárok, a kiket a király az összes illetményekkel kinevezett. A proletárok támaszkodnak a 10 frtra, a nábobok az 5,000 frtra. A rendkívüli tanárok sorozatát nem akarom felolvasni, ott a legkisebb összeg 16 frt, a legnagyobb összeg 275 frt. Már most átmegyek t. ház, egy más sorozatra. A jogi kar tanári közül (Halljuk! Halljuk!) kapott Hoffmann 3,114 frtot, Sághy Gyula 3143 frtot, (Felkiáltások: Ohó!) Lechner 4,114 frtot, Kutz, a ki felemlítette, hogy ez kínos helyzet, 4,345 frtot,