Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

I. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI TEVÉKENYSÉGE

militarizmusról, a közös hadseregről és szóba hozta a szabadságharc hadseregét és Kossuth Lajost is. Szorgalmazta azt, hogy az ország legkiválóbb szakemberei, közöttük a műegyetem kimagasló tudású professzorai is kapjanak helyet a képviselőházban. A magyar gazdasági „tanintézetek" ne a bécsi Hochschule mintájára és tematikája alapján oktassanak. Dicsérte a Selmecbányái „bányász-akadémiát". Terjedelmes beszéde végén hosszasan szólt pártja, a Függetlenségi párt programjáról, amelyet Jókai Mór is elismert: „... ez nem egyöntetű, ez fraktiókból áll, itt mindenféle érzet van képviselve, a personaluniótól fel egészen a köztársaságig, sőt talán a communismusig..." Egyben azért egyetért a párt minden tagja, a független magyar államiság megteremtésében (KN. 1881—84. II. 145—151.). A Herman Ottóról kialakult kép is természetessé teszi azt, hogy azonnal megszólalt, amikor az osztrák megszállást vagy a magyar államiság csorbítását fel lehetett hánytorgatni. így tett január 26-án is [6] amikor „a korona és a nemzet közt" fennálló egészséges kapcsolat ügyén vetette fel azt, hogy a várban, a Szent György téren, a honvédelmi minisztérium tetején Árpád szobra, az épület előtt pedig a Ferenc József által felállíttatott Hentzi generális szobra áll. Ugyancsak a császár-király rendeletére készült el a főváros felett, a Gellért-hegy tetején a Citadella is, amely a legteljesebb elnyomást van hivatva szolgálni, s ahová még az ország miniszterelnöke sem mehet be előzetes osztrák engedély nélkül. Herman Ottó elmondotta, hogy ő mégis bejutott és ismeri az erődítmény katonai feladatait: óriási űrméretű ágyúkat látott, amelyek mindegyikéhez tartozik „egyegy kémény, mely a municziót felszállítja". „És ha önök felkeresik a souterainban a parancsnok helyiségét, ott pontosan fel fogják találni a térképet, a melyre pontosan fel van jegyezve, hogy hány fok eleváció alatt kell lőni, ha a rebellisek az akadémiába találnának bújni, hány fok alatt, ha a Kerepesi út keresztezésén vannak és hány fok alatt kell lőni, hogy a bombák a magyar képviselőház közepébe találjanak. No már a mai ballistika, a mai tüzérséggel szemben a citadella mint erődítmény oly értelemben, hogy azzal akár Budát, akár Pestet megvédjék egy betolakodó ellenség ellen valóságos képtelenség, mert azt a citadellát Budapest környékén bármely hegyről romokká lehet összelőni" (KN. 1881—84. II. 269—270.). .Mint utaltam már rá az iskolai oktatás mindennemű ügyét figyelemmel kísérte; nemigen volt olyan év amelynek költségvetése kapcsán ne szólt volna az iskolai gondokról, így történt ez 1882-ben is; februárban és márciusban többször is szóvá tette a közoktatás különböző kérdéseit. Február 11-én [8] általánosságban a közoktatásról szólt, mint a nemzeti felemelkedés egyik legfontosabb eleméről: „Én a magam részéről kinyilatkoztatom, hogy Magyarország regenerátióját csupán csak három tényezőtől várom. Az első a nemzet individualitásának kivívása, biztosítása az az önállóság és a függetlenség formájában; a második átgondolt közgazdasági politika; a harmadik egy egészséges alapokra fektetett népnevelés, közművelődés." Megemlítette azt, hogy „Magyarországon 477.798 gyermek még ma sem részesül oktatásban", az oktatási költségvetést nem a célnak megfelelően használják fel, s abból még meg is takarítanak (KN. 1881—84.. II. 287—288.). Február 13-án és 14-én a felsőoktatás gondjait hozta a Ház elé. 13-án egy rövid megnyilatkozásában Hantken Miksa egyetemi tanár hiányos magyar nyelvtudását kifogásolta, elismerve annak szakemberi kvalitását (KN. 1881—84. III. 13.). Három héttel később, március 6-án [15] szóvá tette az iskolákban az ország nyelvének szükséges ismeretét.