Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

javaslata czélzott, sőt utasítást adott a kormánynak, sőt az utasítás következtében a t. minister ur már lépéseket is tett, ti. arra, hogy a folyamszabályozás egységes elvei megkövetelik, hogy Magyarország vízrajzi viszonyai a tudomány, különösen pedig a gyakorlati kivitel tekintetében is alapos tanulmányozás tárgyává tétessenek, mert ez az első alapföltétel arra, hogy a folyók fölvétessenek, a szabályozás határozott tervre fektetessék és egyenletesen keresztülvitessék. Ez, t. ház, egy hydrographiai intézet feladata és én nem értem, hogy épen a t. minister ur, a ki oly szerencsés körülmények között foglalja el helyét, midőn Magyarország folyói imminens veszedelemmel nem fenyegetnek, legalább azt hiszem, hogy nyugodt esztendők voltak, hogy ezen időközt nem találta alkalmasnak arra, hogy ily hydrographiai intézet szervezéséhez hozzáfogott volna. Én erre felkérem a t. minister ur figyelmét, miután erre nézve, a mint már mondottam, a ház határozata meg van és erre nézve ma Magyarországon semminemű lelkiismeretes szakember kétséget nem táplál, ennek szükségét mindenki elismeri, minden faktor, minden culturális intézmény felállítását a legsürgősebb ügyek közé sorozván. Egyébként kijelentem, hogy nem fogadom el a költségvetést. (Helyeslés a szélső baloldalon.) [101] T. ház! nagyon sajnálom, hogy tegnap nem lehettem jelen, midőn a t. minister ur szíveskedett az én szavaimra is reflektálni. Igy tehát ma szólásjogommal élve, csupán csak néhány megjegyzést akarok tenni a hydrographiai intézetre nézve. Constatálom mindjárt azt, hogy a t. minister ur az intézet felállítását, elvileg pártolja, csak a kivitel tekintetében vannak bizonyos más nézetei, a miket én részemről elfogadhatóknak nem tartok. A t. minister ur egész ministerkedése alatt mutatta, hogy igyekszik mindent a saját hatáskörébe vonni, a mi által a ministerium tevékenységét, működését, az apparatus funktióját nehézkessé, késedelmessé teszi. Áll ez kiváltképen oly intézetre, mint a milyen a hydrographiai intézet. Ha a t. minister ur ezt mint önálló osztályt a ministerium keretébe és közvetlen hatáskörébe akarja vonni, ugy előre mondhatom, hogy ez az intézet azt a feladatot, a melyre hivatva lesz, teljesíteni nem fogja, először azért, mert a mozgása nehézkes lesz és főkelléke hiányozni fog, a mi minden ilyen vizsgálóintézet legelső kelléke: a működés önállósága, hogy disponálhasson oly irányzatok felett, a melyekre utaltatik és a melyek mint tapasztalati eredmények határozottan az intézetnek önálló működését feltételezik. Csak azért szólalok fel, mert én lévén az első, a ki felvetettem a hydrographiai intézmény eszméjét, kötelességem tiltakozni az ellen, mintha oly intézet lebegett volna szemem előtt, a mely bureaucraticus tekintetek alá esik. Én önállóan működő intézetet képzeltem, mert csak igy teljesítheti azon kötelességét, a mely véghetetlenül fontos és szükséges. Ez volt az, a miért szólásjogomat felhasználni bátorkodtam. 1881—84. 50. A magyaróvári mezőgazdasági akadémia oktatási nyelvéről 1884. január 22. KN. 1881—84. XIV. 147. [147] T. képviselőház! Nem hagyhatom szó nélkül azon nyilatkozatokat, a melyek állítólag egészen magyar hazafias részről és magyar szellemben a német nyelv mellett és bizonyos czélzásokkal e haza határán túlra elmondattak. Én azt hiszem, hogy ezen háznak nincs egyetlen egy tagja sem, a ki megtagadná azt, hogy a magyaróvári gazdasági intézet magyar állami intézet. Hogy mily jelentősége van ezen intézetnek a jövőre nézve, ha azon nézetek szerint foly ott a tanítás, a melyeket mi ez oldalról folyton következetesen sürgettünk, hogy ott az államnyelv érvényre jusson, ezt ha csak állítaná az ember és ha nem tudna egyszersmind támaszkodni tapasztalati tényekre, melyeket senki kétségbe nem vonhat, lehetne tartózkodással fogadni. De t. képviselőház, én constatálom, hogy a selmeczi m. kir. bányász és erdészeti akadémia, a hol sokkal fontosabb dolgok és sokkal nagyobb mult álltak a német nyelv mellett, legalább akkoriban, visszavezettetett oda, a hova visszavezettetnie kellett, ti. tisztán magyar alapra, magyar tannyelvre akkor is, mikor a külföldről bejövökről volt szó az önök részéről; de ez nem áll, mert állítom, hogy mai nap Magyarország erdészete és bányászata magyarosítva van, nemcsak az akadémia, hanem a kezelé-