Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

S én megmondom t. ház, nyíltan és bátran, látom az országút koldusát, midőn mellette elhalad az egyházfejedelem. (Mozgás.) Nem külső pompa, hanem belső érték a fő és azt törekedjünk ápolni az iskolákban gyermekeknél és mindenfelé. Az a materialismus és realismus, a melyeknek oly küzdői vannak mint Darwin és azok, a kik utánna mennek, az nem rombolja le a nemes hajlamokat, hanem az igazságot keresve, üldözi a hypocrisist minden nemében és mindenütt a hol találja. T. ház! Ezeket elmondva, a magam részéről én egész közönbösséggel viseltetem a 4.§. és az összes módosítványok iránt. Ha egyszer el van határozva egy törvényhozás többsége, hogy egy idetett törvényjavaslatot még akkor is keresztül hajt, midőn oly oszlopos tagjai, mint Móricz Pál képviselő ur. (Élénk derültség.) Ephialtes szerepére vállalkozik: én azt közönbösen veszem és semmi súlyt sem fektetek rá. Voltak és lesznek mindig testületek, a kik azt hiszik, hogy a társadalomra lehet valamit ráerőszakolni és rátukmálni. Megengedem, hogy ez erőszak, vagy jól fegyelmezett és érdekszövetségben álló többségeknek ez ideig óráig sikerült. Az emberi nem már számos alkalommal annak volt kitéve, hogy az erőszak leütötte, lesújtotta. Tud lesújtani, tud lenyomni mindent, csak egyet nem és ez azaz igazság, melyet az idő előbb vagy utóbb megérlel és a mely igazságnak előbb-utóbb fel kell támadnia. Én t. ház, tökéletesen meg vagyok arról győződve, hogy ha ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkedik s ennek megfelelően oly confusus tanterv létesíttetik, a mely még confususabb az eddig fennállónál: akkor épen ez a törvényjavaslat az, mely növelni fogja Magyarországnak azon elemeit, a melyektől önök legjobban félnek, ti. azokat az elemeket, a melyek az önök egész systhemáját és talán az egész magyar társadalmat szét fogják rombolni. Én a természetes kifej lődésű szellemi egyensúlyt kivánom és ezen megjegyzéseim előadásával annak akartam kifejezést adni, hogy fentartom álláspontomat az egységes középiskola mellett a ezen 4-ik szakasz iránt közönbösséggel viseltetem. 1881—84. 40. Az erdélyi szászokról 1883. április 6. KN. 1881—1884. XI. 336—340. ... [338] És most t. ház, venio ad fortissimum virum és ez Zay képviselő ur, a ki elérte egy nagy vágyát, azt, hogy Tisza Kálmán ministerelnök úrral a tegnapi napon a ház szine előtt ölelkezhetett. (Derültség a szélső baloldalon.) Minthogy a képviselő ur a tegnapi napon Orbán Balázszsal szemben az Ízlésre is czélzott és Orbán Balázs ízlését nem találta megfelelőnek, hát de gustibus non est disputandum; meglehet, hogy az én ízlésem sem felelne meg a képvieslő úrénak, hanem én mint szolgálatkész és különben is nyájas ember, hogy a képviselő ur Ízlésének is eleget tegyek, iparkodni fogok, hogy az ő becses methodusát és eljárását, a melyet e parlamentben alkalmaz, tőlem kitelhetőleg kövessem. A tegnapi nap, t. ház, nemcsak azokban a tekintetekben, a melyeket elmondtam, hanem még más tekintetben is ominosus egy nap volt, mert megértük, hogy a régi „Augsburger Allgemeine Zeitung", a mely most már „Műnchener Allgemeine Zeitung", egy rendkívüli mellékletében hozza a képviselő urnák azon beszédét, a melylyel ő a ház vitáit gazdagítani méltóztatott és pedig bőségesen, a mit elismerünk mindnyájan. E beszéd a mint jelezve van, egy „Meisterwerk, Leistung allerersten Ranges, eine der würdigsten, besten Staatsschriften die jemals verfasst worden sind". Ezen Staatsschrift terjedelme iránt a legtökéletesebb tisztelettel viseltetem, mert az újabb időben talán csak Mancini olasz ministerelnök tett túl terjedelemben és eszmegazdagságban a képviselő uron, mivel Mancini beszéde öt óra hosszat tartott. A képviselő ur oly nyájas — rendes eljárása szerint — ügyes fogással élni Madarász József képviselőtársammal szemben és kikeresni, mint leghatalmasabb fegyvert, Kossuth Lajos, a ki az 1848/49-iki szabadságharcznak mindenesetre első alakja volt s mutatja, miként vélekedett Kossuth a nemzetiségekkel szemben, hogyan szólította meg a nemzetiségeket is a szabadság, testvériség és egyenlőség alapján a csatlakozásra, szövetségre, testvériségre. Hát én, t. képviselő ur, nem kételkedem, hogy midőn Kossuth ezt írta, ugy irta, hogy át