Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

I. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI TEVÉKENYSÉGE

A múzeum tudományos munkatársai munkája helyzetének és alacsony jövedelmének tárgyalásakor egy igen figyelemre méltó, személyes megjegyzést is tett: „Ezen emberek évi 600 frt fizetés mellett művelik a magyar tudomány egyes szakmáit ... Midőn magam mint a múzeum segédőre, 600 frt-ra voltam szorítva, midőn nem volt módomban keresetemet szaporítani, valahányszor beteg voltam, az orvos véleménye mindig az volt, hogy az alap ok a rossz táplálkozás és egészségtelen lakás." Ujabban évenként 200 frt pótlékot is kaptak, a pótlék azonban nem vált a rendszeres fizetés részévé. 1880. május 12-én interpellációt nyújtott be a belügyminiszternek az országban árusított petróleum minősége, pontosabban annak robbanékonysága miatt [11]. A nyugati államokban csak olyan petróleumot lehet forgalomba hozni, amely 38—40 fok celzius fölötti hőmérsékleten robbanhat. Nálunk viszont 18, sőt 14 fokon már robbanó folyadékot is árusítanak, amelyet nem ellenőriz semmiféle hatóság. Ennek megszüntetését célozta benyújtott határozati javaslata (KN. 1878—81. XIII. 198.). Egy hónappal később reflektált Tisza Kálmánnak az interpellációjára adott válaszára, elsősorban a hatósági ellenőrzést szorgalmazva (12. beszéd, KN. 1878—81. XIV. 274.). Az 1881. évi költségvetés tárgyalásakor is felszólalt mind a földművelési, majd pedig a kultuszminisztérium tervezeteinek tárgyalásakor; mint látni fogjuk ezt ugyanígy folytatta az elkövetkező másfél évtizedben is. 1880. november 26-án a „földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministérium" költségvetésének képviselőházi tárgyalásán [14] kizárólag csak a filoxéra-vész országos helyzetével foglalkozott: „Mindenek előtt megjegyzem, hogy én a phylloxera-bajban való intézkedést fontosnak, szükségesnek és mellőzhetetlennek tartom..." Ismét végigtekintette az elmúlt kb öt esztendőt, megjegyezvén, így már 35 „inficiált terület van" Magyarországon: „Ha az eddig felfedezett 35 inficiált pontot tekintjük, meggyőződünk arról, hogy a Királyhágón inneni részeken a phylloxera már egy valóságos hálózatot alkot, hogy az erős centrumokkal bír..." Megközelítette a budai borvidéket is; kifogásolta a Tahitótfaluba telepített filoxéra-telepet. A kormány nem tartotta be a megkötött nemzetközi megállapodást, nem szüntette be a vesszők behozatalát, s nem fogadta meg a filoxéra bizottság tanácsait. „A minister úr különös súlyt fektet az általa elrendelt vizsgálatokra s azokra az erőkre, amelyek országszerte kiküldettek, hogy a baj megvizsgáltassák." Külföldön a legkiválóbb szakemberekkel végeztették a vizsgálatokat. Hazánkban „jóindulatú középiskolai tanárok által végeztetettek vizsgálatot egy-két napi cursus után, olyan körülmények között, hogy egy-egy tanárnak tíz-tizenkét ezer hold jusson a megvizsgálásra; oly terület a melyet neki hat hét alatt tőkéről tőkére megvizsgálni úgyszólván phyzikai lehetetlenség." A munkát megnyugtatóan nem tudták elvégezni, közben a gazdák előtt lejáratták a szakértők hitelét is. A filoxérabizottság ellenezte a Borsod megyei Szendrőn a filoxératelep létesítését, amelynek az lett volna a szerepe, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék kísérleti állomásává váljék. Mint már utaltam rá keményen szóvá tette azt, hogy a kormány nem tett eleget a nemzetközi tájékoztatás követelményeinek: „Én a múlt nyáron a külföldön tett utazásaim alkalmával bámulattal tapasztaltam ... azokról a mik Magyarországon történnek absolute semmit sem tudnak, úgy, hogy egy szakember, a ki sokat foglalkozik e tárggyal és annak irodalmával, nagy bámulattal értesült tőlem arról, hogy Pancsován kívül egyáltalán inficiált pont van, holott... szerintem pedig 35 pont van." Szakmai követeléseit ismételten