Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

intézetnek a budgetjét is. Most azonban a két ág elválasztatott egymástól és mégis az erdészeti akadémia, daczára annak, hogy az erdészettel együtt a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister alá van rendelve, budgetjére nézve mégis a pénzügyministerhez tartozik. Az mindenesetre nagy anomália, hogy az a minister akinek kezében öszpontosítva van az egész erdőgazdaság érdeke és aki disponál a tanintézet felett is. Nem disponál egyszersmind a tanintézet budgetje felett, hogy tehát a tanintézet oly dolgaira nézve, melyek az intézet fejlődésére vonatkoznak és pénzügyi szempontok alá esnek, nem a földművesi hanem a pénzügy ministerium alá tartoznak. Én ezt igen nagy anomáliának tartom, annyival inkább, mert a hogy én vagyok informálva, és a mennyi belátással birok, az erdészeti és bányászati ügyekben, tanintézeteinknek adminisztrációja egy igazgató alatt lehetséges, sőt lehetséges az is, hogy a két tanszaknak bizonyos tanárai, mindkét tanszék számára tarthassanak közös előadást, de azonkívül az erdészeti akadémiának speciális érdeke megköveteli, hogy az összes vezetés, tehát budgetjét is azon ministerre kell bizni, a kinek közvetlenül [87] alá van rendelve. Kérem a t. házat, méltóztassék a következő határozati javaslatomat elfogadni. (Olvassa.) „Határozati javaslat: Utasítsa a ház földművelés-, ipar- és kereskedelmi ministert, hogy a pénzügyministerrel egyetértve, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a selmeczi akadémián a bányászati és az erdészeti tanszakok külön választassanak s kötelességvetés tekintetében az illető ministeriumhoz osztassa; továbbá, hogy az erdészeti akadémián az erdészeti tanszak szükségletének megfelelő hiányzó tanszékek, úgymint az erdészeti vegytan, állat és növénytan számára felállittassanak." Én a tanszékek felállítására nem akarok odáig menni, hogy az rögtön, mindjárt megtörténjék; megtörténhetik successive; de hangsúlyozom azt, hogy az erdészeti akadémia ezeket; ha modern niveaura törrekszik, nem nélkülözheti; mert az mindenesetre áll, hogy ezek a szakok, a melyek a külföldi erdészeti akadémiákon már be vannak hozva, nálunk még olyan ápolásban nem részesülnek. Én kivánom a selmeczbányai erdészeti akadémia fejlesztését és modern nivaeura emelését azért, mert elismerem, hogy az erdészet az a szak, a mely leghamarább ment keresztül a kivánt metamorphosison, mert megmagyarosodott és a kellő szakerővel el van látva. Miután az erdészet kérdése egyik legfontosabb ága nemzetgazdaságunknak, kérem a t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. ... Nem voltam képes a minister ur szavait kivenni, azonban barátaim figyelmeztettek, hogy a minister ur hozzám egy speciális kérdést intézett, ti. hogy mi légyen az erdészeti vegytan? Nagyon sajnálom, nem foglalkozom felnőttek oktatásával egyáltalában, (Derültség a szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon) de ha directe hozzám intézte a kérdést, kénytelen vagyok elmondani, hogy az egész növényélet phisiologiai processusa, azon anyagok ismerete, melyek a növényt táplálják, másképen mint vagytani uton ki nem mutathatók, szóval a növény fejlődésének occonomiája (Felkiáltások jobbfelől: Ez általános növényélettan! Nem erdészeti vegytan!) vegytani processus is. Ezek a vegyes élettan csakugyan külön sajátlagosan az erdészetre vonatkozó ismeretek. Ezt minden magasabb irányú erdészeti tankönyvben meg lehet találni. Ide tartozik pl. a trágyaelváltozás az erdőkben, ezt mint egy vegytani folyamatot feljegyezve találjuk. Hogy még jobban meggyőzzem a t. minister urat, van szerencsém Fekete Lajos erdészeti tanár urnák a „Hon"-ban megjelent czikkéből, mely épen az általam felhozott óhajtást kifejezi, a következőket felolvasni: azokat a tanszékeket illetőleg, melyekben a két ág együttesen oktathatja a tanítványokat: ásvány, földtan, encyclopaedia stb., ez volna a bányásztra, erdészetre nézve közös." Itt határozottan benne van az erdészeti vegytan is. (Felkiáltások: De hol? Zaj.) Rögtön meg nem mutathatom, Kikeresem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) 1881—84. 17. A filoxéra vészről és a védekezés helyzetéről 1882. márczius 2. KN. 1881—1884. IV. 95—98. [95] T. ház! Én ezen első átmeneti tételt el nem fogadhatom. Nem azért nem fogadhatom el, mintha nem látnám szükségét annak, hogy a phylloxera egy olyan veszedelem, egy oly baj, a mely ellen egy fontos nemzetgazdasági ág érdekében okvetlenül tenni kell. Hanem megtagadom a tételt azért, mert én a philloxera elleni