Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

annak az összegnek hányadrésze foly a tanárok zsebébe. (Halljuk!) A tandíj 5 év alatt kitesz 362 frt 25 krajczárt; még pedig I. félév: 33.60, II. félév: 33.60, III. félév: 42, IV. félév: 42, V. félév: 50.40, VI. félév: 42, VII. félév: 34.65, VIII. félév 30.45, IX. félév: 33.06, X. félév: 23.10; ehhez jön a szigorlati és a felavatási pénz kerekszámban 250 frt, ebből a 250 frtból 30 frt foly a kari pénztárba, a melynek rendelte­tésére nézve én egyáltalán semmi felvilágosí­tást nyerni nem tudtam. ... [38] Felhozom a tudományegyetemmel szemben a műegyetemet. Méltóztassék azt is megvizsgálni, tessék megnézni, mily egyetértés van ott a tanári karban, mindnyájan egyek tö­rekvéseikben. De nincs is tanpénz oly értelem­ben, mint az egyetemen; ott a tanpénz befolyt a műegyetem pénztárába és méltányos kulcs sze­rint részesülnek abban a tanárok egyformán. Ott nem támadhat kenyéririgység, a mit másutt tapasztalunk, hol az egyik tanárnak 8-10 hall­gatója van, a másik pedig összecsődít magának mindenféle fogással 3-400-at. A műegyetemen nincs ily tanpénz és innen van az intézet egész­séges szelleme. ... Hogy kimutassam, mily felfogás uralkodik általában bizonyos szakok kezelésére nézve, megmondom, hogy nem tartom lehetségesnek, hogy ma Európában létezzék állattannal foglal­kozó ember, a ki elvállalja az egyetemen az összes aldisciplinák előadását. Nem adhatja elő azokat azért sem, mert oly ifjak vannak ott, a kiknek más-másnemű aldisciplinákra van szük­ségök, nem lehet hogy valaki egy kalap alá vonja az orvosnövendékeket, kiknek összeha­sonlító boncztanra és szövettanra van szüksé­gek, a bölcsészekkel, kiknek systhematicában nagyobb jártasságot kell szerezniök, sőt még a gyógyszerészeket is, kiknek egészen más isme­retekre van szükségük az állattanból, s az a ta­nár nem tűr meg maga mellett magántanárt s a parallel cathedra nem állíttatik föl. Erre fektet­tem [39] a fősúlyt s erre a t. minister ur egyál­talán egy szóval sem reflectált. ... 1881—84. 10. Interpelláció a Schulverein ügyről 1882. február 15. KN. 1881—1884. III., 68—71. [68] T. képviselőház! (Halljuk!) Semmi két­ség, hogy e ház t. tagjainak élénk emlékezetében van az a vita, a mely a ministerelnöki költségvetés tárgyalása alkalmával általam itt e házban indítta­tott és a mely azokra a mozgalmakra czélzott, a melyek jelenleg Németországban a magyar nem­zet és egyáltalán a magyar nemzetiség ellen szito­gattatnak. (Halljuk!)... [69] Én kíváncsi voltam, hogy voltaképen ezen németországi üzelmeknek, a mennyire a nyilvánosság előtt folyt, mindeddig nem mutat­ták ki voltakép intentiójukat, azt kétségbe nem vonhatta senki sem. Hiszen nem éreztük ma­gunkat indíttatva azon egylet alapszabályai el­olvasására, a mely, mintha humanistikus, úgy­szólván jótékonysági egylet volna, körülbelől oly értelemben, mint a Gustav Adolf Verein, a mely eltekintve minden nemzetiségi álláspont­tól, ott segít, a hol a jótékonyság csakugyan azt jónak és helyesnek találja, mely épen csak a se­gítséget akarja és nem a mellékczélokat haj­hászsza, nem éreztük indíttatva magunkat go­nosz czélzatokat föltenni. De én még azt is láttam, hogy ezen mozgalomnak szitói folyton­folyvást azt hangoztatják, hogy a mozgalom éle korántsem Magyarország ellen irányul és for­dul, hanem folyik általában a németekért, ugy hogy a német nemzetiséget a németség érdeké­ben, mindenütt a föld kerekségén, a hol néme­tek vannak, érvényesitse. Hanem ez mind csak látszat t. ház, mert én constatálni kivánom, hogy akár a német napisajtó bármily csekély orgánumát, — akár azon családok számára szerkesztett mulattató folyóiratokat, melyek Németországban, — ismeretes dolog, — hogy mily nagy mértékben vannak a társadalomban, akár végre a nagy politikai lapjaikat tekintsük, azok mind folyvást kizárólag Magyarország el­len lázítanak, Magyarország ellen intézik ezt a mozgalmat. Hogy én a t. házat e tekintetben kétségbe ne hagyjam, ime itt van egy kis lap, a „Neueste Nachrichten", a mely kiváltképen az iparosok és kereskedők közt van elterjedve, ez nyíltan a következőket mondja: „Angeaichts der oben berührten Thatsachen und im Hinblick auf die empörenden Zustnde, unter denen die

Next

/
Thumbnails
Contents