Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

lát, a ki őt működésében akadályozza, mert ab­ban már nincs igaza Gaál Jenő t. képviselőtár­samnak, hogy a ministeriumban nem lennének meg az adatok, megvan a ministeriumban min­den irat, iktatói számokkal pontosan ellátva csomagokban. De bocsánatot kérek, midőn a minister, a földmívelés egész szakosztályát ta­nácsosra bizza, kinek már márcziusban 8000 ügydarab száma van, ugy hogy minden számot tárgyaljon, vezesse az elintézést, elnököljön s hozzá még kezdeményezzen is, ezt igen soknak tartom. Oly kérdésben, minő pl. a phylloxera, a franczia kormány mindjárt kezdetben azt mon­dotta az academiának, küldj ki egy bizottságot, adok rá 20 ezer francot, tegyenek vele kisérletet s ha elfogy, számoljanak róla, mert senki nem vál­lalhatja el a felelősséget, csak szakember. Olyan vezetés mellett, minőt mi tapasztalunk, hogy az elnök és osztályfőnök azzal kezdi és végzi a ta­nácskozást, hogy én ugyan nem akarok véle­ményt mondani, mert laicus vagyok, ugyan ho­gyan lehessen egy tanácskozást folytatni, mely tisztán gyakorlati szakkérdések megoldására vo­natkozik? Ha ezt felhozta volna a minister ur, tö­kéletesen elhittem volna, hogy csakugyan ez akadá­lyozta azt, hogy üdvösebb dolgok végeztessenek. Szerintem Magyarországnak egész jövője, azon le­hetőség, hogy mi e válságos helyzetből kibonta­kozhassunk, egyedül attól függ, hogy termelési ágaink mindazon forrásait, melyekből most is él­ünk s melyeknek fejlődéséből az államot megte­remthetjük, igazán műveljük, nem bureaucraticus szempontból, hanem a gyakorlat által parancsolt szükségszerű szempontból. Én nem akarom felso­rolni mindazokat miket a magyar ipar és mezőgaz­daság különböző ágai érdekében felállítandó kisér­leti állomásokra tartozóknak tartok. De mert nagyon jól tudom, mit gr. Szapáry mond, hogy Magyarország jelene és még hosszú ideig jövője is, kizárólag a mezőgazdaságtól függ s legkivált­kép az alföldtől, mely e tekintetben legelhanyagol­tabb, ajánlom a t. háznak határozati javaslatomat, melyet nem párt szempontból fogalmaztam s nem is abból nyújtok be; mert mikor Magyarország ilyen viszonyok köztt van, mikor valósággal min­denütt pangás van, minden melléktekintet nélkül kell eljárnunk, csupán arra szegezve szemeinket, hogy a jelen viszonyokat javitsuk. A t. minister ur az első minister, ki bevallotta, hogy a neki kínált pénzt nem tudja hova fordítani. Ugyan kérem, minthogy Ausztria ilyen 358 czé­lokra 400,000 frtot fordít, méltóztassék egyszer egy kisérleti állomást initiálni, melynek felada­ta lenne, hogy legfontosabb nemzetgazdasági ügyeinkbe befolyjon. Határozati javaslatom a következő. Báró Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Herman Otto határozati javaslatát). „Határozati javaslat. A mezőgazdasági-, ipar­és kereskedelmi minister utasíttassák, hogy egy mezőgazdasági, borászati és szőllőszeti kisérleti állomás felállítására vonatkozó törvényjavaslatot készítsen s azt ugy nyújtsa be, hogy a kisérleti ál­lomás 1881-ben életbe léphessen, illetőleg annak dotaúója a jövő évi költségvetésbe felvehető le­gyen. Beadja Herman Ottó, Szalay Imre, Kállay János, Gáspár Lajos, Sembery István, Turgonyi Lajos, Szongoth Jakab, László Imre, Mocsáry La­jos, Majzik Viktor. 1878—81.7. Javaslat földművelési, borászati és szőllészeti kisérleti állomás létesítésére 1880. április 10. KN. 1878—1881. XI. 383—384. [383] Elnök: Következik a napirend első tárgya: Hermann Ottó képviselő ur határozati javaslata fölötti határozathozatal. A zárszó Her­mann Ottó képviselő urat illeti. Engedje meg a t., hogy határozati javasla­tomat még néhány szóval a t. ház pártolásába ajánljam. Csak néhány perczig fogom a t. ház figyelmét igénybe venni. A legélénkebben érzem, hogy mezőgazda­ságunk legnagyobb baja a külföldi verseny, a melylyel mezőgazdaságunk és iparunk verse­nyezni nem bir, a melynek nyomását érzi. A túlsúly, a melyei a velünk versenyző külföld gyakorol, egyenesen a rationalis módok alkal­mazásában rejlik, a melyektől mi bizony még hátra állunk. Egy földmívelési, borászati és szőllészeti kisérleti állomás az, melynek felállí­tását határozati javaslatom czélozza. Indokolá­sában csupán csak Ausztriára szorítkoztam. Engedje meg a t. ház, hogy néhány rövid adatot máshonnan is felhozhassak. Hivatkozom a t. ház azon tagjaira, kik egyszersmind szőllő­birtokosok, hogy mit jelent a kisérleti állomá­sok között Karlsruhe, az ottani telep, melynek tulajdonosa Blankenborn. Magának ezen inté­zetnek a magyar borászatra is nagy hatása van.

Next

/
Thumbnails
Contents