Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

nyomás következtében, fejlődnék a magyar szellem a tudományban. Ez csak áldásos dolog lehet. Azt mondják, hogy hiszen van két egyetem, itt a budapesti, ott a kolozsvári. Igenis, a kolozsvári egyetemnek megvan a maga missiója, oly missió, a melytől sohasem tagadnak meg semmi anyagi eszközt, a mely a háztól kéretik, mert a kolozsvári egyetemnek főfeladata az, hogy a kisebbségben lévő magyarságnak propagandát csináljon, azt terjessze, támogassa. Én azt mondom, t. ház, hogy a mint a kolozsvári egyetemnek beiratását ismerem, éppen a szerény kolozsvári egyetemen van túlsúlyban az alföldi magyar elem, a szegényebb sorsú alföldi ifjak inkább látogatják a kolozsvári, mint a budapesti egyetemet. Hogy egészen concret példát hozzak fel azon befolyásra, mely az által nyilatkozik, hogy a magyar alföldről származó ifjúság a kolozsvári egyetemet benépesíti, felhozom azt, hogy a midőn a magy.kir. természettudományi társulat kiirta a maga vállalatait, felszólította a Magyarországon élő szakembereket az abban való részvételre; a mennyiben azok a régibb elemekből kerültek ki, egytőlegyig német nevű emberek voltak, 68 magam is az vagyok; és csak mióta a kolozsvári egyetemen az alföldi elem is részt vesz és mióta az alföldi elem a magyar szellemet hozta be a kolozsvári egyetemre, a legközelebbi vállalatokban, már mindjárt volt alkalmunk tőrölmetszett magyar neveket is találni. Én mindezeknél fogva nem akarván tovább fárasztani at. ház becses figyelmét, elfogadom a kérvényi bizottság azon javaslatát, hogy adassék ki a kérvény a cultusminister umak tanulmányozás végett. De figyelmeztetni kívánnám az igen tisztelt házat, hogy nemcsak Szegeden, hanem általában az alföldön, a polgárok köztt bizonyos mozgalom indult meg s bizonyos nyugtalanság uralkodik. Maga a t. cultusminister ur, ha jól emlékszem, a pénzügyi bizottságban a pozsonyi egyetem ideájának ötletéből már kijelentette, hogy informatiót fog szerezni és meg fogja találni az alkalmat, hogy egy harmadik egyetem esetleges felállításáról véleményt mondjon. Eltelt hosszú idő a nélkül, hogy hallanánk valamit, magában véve az, hogy már egy kiváló gonddal készített emlékirat elő van terjesztve, hogy a ház minden tagjának alkalma volt abba pillantani, hogy, ime most a város teljes készségét jelenti ki minden anyagi áldozatra, melyeket a jelen körülmények között is szívesen meghoz, hogy tehát a város maga petitionál a házhoz: elég ok arra, hogy kérjem, adassék ki e kérvény a cultus ministernek oly utasítással, hogy a jelentést minél hamarabb igyekezzék bármi módon a közönség tudomására hozni. 1878—81. 6. Hozzászólás a költségvetés vitájában 1880. április 9. KN. 1878—1881. XI. 353—358. [353] T. ház! Még az előttem szólott t. képviselő ur tüzes előadása sem bírta elmosni azt a hatást, melyet az igen tisztelt földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur tegnapi beszédje reám gyakorolt. A hatás egyáltalában az, hogy nagyszerű ebben a rideg, önző, érdekhajhászó, sőt mondhatnám, ezudar világban, ha valaki képes e dolgok oly felfogására; ő kedélye, az ember legbecsesebb kincse, naivságát megőrizte; ez volt egyáltalában a beszéd hatása; hanem én azt mondom, t, ház, hogy akkor, a mikor a magyar kormány egyik legfontosabb tárczájának az ügyét tárgyaljuk, mint a minő a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi tárcza, akkor feltehetjük a magyar képviselőházról, hogy akademicus fejtegetésekre többé szüksége nincs, mert az ország anyagilag oly helyzetben van, hogy nincs vesztegetnivaló idő hanem a gyakorlat terére kell törekednünk. (Igaz! Ugy van!) Gróf Széchényi Pál az ő igen tárgyilagos és kitűnő beszédében tegnap megérintett egy dolgot, a melyet azonban nem fejtett ki elégségesen s a melyet én fejtegetésemben, gyakorlati eredményre akarok juttatni, melyet és kissé gyakorlatilag kívánnék kifejteni. A t. képviselő ur beszédében foglaltatik azon passus; „nem tartom elégségesnek azt sem, hogy a földművelési ministerium által figyelmeztetnek az egyes gazdák, hogy tavaszi, de kivált a takarmányvetőmagvak kereskedésünkben megbízható minőségben nem kaphatók. Ezt is tapasztaljuk már régen. De hogy minél több vidéken oly kísérleti és vizsgálati intézetek állíttatnának fel, melyeknek javaslatai nyomán a gazdaközönség tudná, hogy hol vásárolható meg az ily jó és megbízható minőségű vetőmag azt nem találjuk fel sehol."