Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
A FELSŐ-BODROGKÖZ 18-20. SZÁZADI ÁLLATTARTÁSHOZ (Megjegyzések a Bodrogköz történeti ökológiájához)
1726. január 26-án Zemplén vármegye alispánja, Okolicsányi Pál küld embereket az imregi Nagy erdő makkoltatása és az ottani favágás kivizsgálására, mivel per zajlik a helybeli nemesek és jobbágyok, valamint a „dib dáb pusztákat" bíró, s annak jogán makkoltató és erdőlő possessorok között. 67 Alább a tanúvallomásokból idézek. „Ezen fátens miolta réá emlékezik tudgya azt hogy az Imreghi nagy Erdőn, mint az actualis földes Urak Sertései, mint pedigh azokk sertéssei, a kiknek az actualis földes Urak valamely rész pusztacskat adtak Imreghen, azok a sertései, az Imreghi Erdőn jártának ... Imreghen némely Possorok ... sertéssei olly számosak voltak hogy amig tartót csak meddig birt a Mak, ugy hogy az örökkös Földes Urak sertésseinek gyakran ki köletet szorulni a Dentralis erdőrűl ... Ezen Fátens kik zálogos Possorok Uraimik közöt az Imreghi erdőtűi messzére való Mák termő fát vágattanak le, és hordották nevezet szerint ... Zálogos Uraimik széltében minden kémélés nélkül vágták, ugy hogy méltó volt szanakozásra azon erdőnek illy kimélletlenől való romlása, hordtak pedigh mint a bodroghi közre és minden felé ... néméllek teljes mak termő fákat le vágatván magok sem vettek hasznát, ott hadtak veszni ... Malomra való fát is innét a nagy erdőrűl hordattak ... azon Imreghi és Szürnyeghi Erdőre való bé hajtássát sertéseknek, azokénak tudnia illik, akik zalogossak a Faluban, és holmi dirib darab részt birnak öröké controvertaltak, is ellenzettek az Imreghi Örökös Földes urak, de eő non obstante csak magok akarattyokbúl tilalom ellen el követték, s bé hajtották. Tugya bizonyossan azon Fatens... hogy némely földes urak Imregiek jól lehet máshol pusztáit diribolva darabolva mássoknak el zálogossitottak, mint azon által magok sertésseit is ... Bodo Uramik sokszor említet nagy erdőrűl rea hajtjuk és Dézmabéli proventussokat is ki veszik ami obvenial az erdőbül. ...a nagy erdőrűl Mák termő fat senkinek nem volt szabad hordani, s le vágni, az Imreghi Ur, s erdő biró czedulája nélkül ... Halottá s jobbara tudgya is ezen Fatens, hogy az Imreghi Mákos erdőre, sokszori tilalom elen is rea hajtottak a sertésseit némelyek ... Mivel hogy itten Imreghen amikor a particularis zálogos Possorok sertésseit be hajtottak a Nagy erdőre Makra, nem vizsgáltak megh sertést hajtott, hanem aféle Embernek a kondássát meg eskették, ha nincsé idegen ember sertéssé kőzte azzal meg értek ha meg esküdet a pásztor..." 1738-ban az imregi Nagy-erdőt Barkóczy Zsigmond tilalmazta. Mivel oda Begányi László sertéseit behajtotta, jóllehet „... sertésinek bé hajtását ellenzettek fejszékkel az kondások" „...nem csak az erdőbül, hanem az Kosárbul is ... kit csináltak vala, iffiabbik Bégányi László Ur, ugy töb Attya fia sertésseit ki verték, es ki hajtották". Azok legeltetését Barkóczy „... nem csak az avasbúi, hanem a nyomásbúi is tilalmazta". 68 Adatainkat tovább sorolhatnánk, de az eddigiek, s Balassa Iván anyaga is alátámasztja, hogy a 18. század végére az erdőirtások és az allodiális gazdálkodás miatt egyre szűkösebbek az erdei legelők és a makktermő részek, s egyre éleződik a küzdelem azok birtoklásáért és használatáért. Mint egy 1757-es kártétel peres anyaga jelzi, ekkor a bodrogközi szántóföldeken már ott található az a takarmánynövény, ami egy évszázaddal későbbre már részben átalakítja az állattartás hagyományos struktúráját. 69 A Tarkányi Tengeri búzáknak csősze, avagy pásztora nagy panasszal jelenti az uraságnak, hogy Krucsay János úr sertés nyája a tengerit közönségesen semmivé teszi. A tengeriben - az uraságén kívül - a comentios szolgáknak feles és alkalmas tengeriek is volt. A tanú a kukuricásnál jó falca sertést, circa másfél száz állatot látott heverni. A tanú, aki egyéb67 Loc.Jur. 5. No. 88. 68 Loc.Jur. 5. No. 88. 14. darab 69 Loc. 40. No. 259
