Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

A FELSŐ-BODROGKÖZ 18-20. SZÁZADI ÁLLATTARTÁSHOZ (Megjegyzések a Bodrogköz történeti ökológiájához)

10. kép. Körtvélyes határának térképe (Gönyey Sándorfelv. 1938. NMF. 79.436.) A 20. századból nem állnak rendelkezésemre statisztikai adatok a FelsőBodrogköz településeiről, de a vízrendezés első fél századának hatása is jól tükrözi a táj és a gazdálkodás stnikturális átalakulását. Geöcze Sarolta szerint az 1850-es években 99 254 kat. h. kiterjedésű terület 1895 végére már 146 296 kat. h.-ra nő, miközben az 1870es évektől 1895-ig 56 242 kat. h.-ról 10 267 kat. h.-ra csökken a terméketlen területek kiterjedése.

52 Ez természetesen egy folyamat eredménye, s - ezzel párhuzamosan - két generációs folyamat következményei azok a változások is, amelyek a Bodrogköz gazdálkodásában bekövetkeznek. Az új gazdálkodási struktúra létrejötte sok tekintetben egybeesik a magyarországi agrárgazdálkodás lassú átrendeződésével: a rétek, legelők feltörése, a szabadgazdálkodás kialakulása, ill. az ugarföldek fokozatos feltörése századunk elejére a Bodrogközben is lezajlik, jóllehet itt a lakosság létszáma nem növekedett olyan gyorsan, mint az ármentesített terület. A földek értéke megnőtt, de mivel az állattartás volt a gazdálkodás azon ága, ami legjobban megfelelt - elsősorban az értékesítési lehetőségek miatt - a gazdasági feltételeknek, annak jelentősége századunk derekáig megmaradt.

53 Ennek kapcsán újra hangsúlyoznom kell annak jelentőségét, hogy az ármentesítéssel kialakult lokális földrajzi-gazdasági feltételek, valamint a birtokstruktúra az egyes települések számára erősen eltérő kondíciót teremtett az állattartás számára is. Ennek megfelelően igen széles tartományban helyezkednek el a tartásmód formái is: a más falvakból, vidékekről érkező állatok befogadására is alkalmas legelő hasznosításától a más 52 Geöcze Sarolta 1896. 116., 145-146.; Dóka Klára 1977. statisztikai táblázatai. 53 Dóka Klára 1977. 120.