Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
NÉPHIT ADATOK A BODROGKÖZ FOLKLÓRJÁHOZ
1.3.2. Megfogták a felnőttek a gyereket, s meghempergették azt a krumpliföldön. 1.3.3. Asszonynak kellett meghemperednie a földön. 1.3.4. A munkát végzők elkaptak valakit maguk közül az ültetés végeztével, s azt hempergették meg a szántóföldön. Általában asszonyokat hempergettek meg ilyenkor. 1.3.5. A vetők mindannyian meghemperedtek párszor a krumpliföldön, miközben mondták, hogy olyan nagyra nőjön a krumpli, mint ők maguk (Nagytoronya szlovákjainál általános). 1.3.6. Többen, főleg asszonyok összefogóztak, s párosával hemperedtek meg a földön (Nagytoronya szlovákjai). 1.3.7. Férfi ölelt át egy asszonyt, vagy fiatal legény leányt, s ketten együtt gurultak meg a krumpliföldön (Kázmér és Nagytoronya szlovákjai, de magyar falvakban sem ismeretlen). 1.4. Csak a Körtvélyesre települt ruszinok között találtam meg azt a hiedelmet, hogy a krumplivetés végeztével egy asszony végigment a sorok között, s közben fogta a fejét, hogy olyan nagy krumplik nőjenek, mint a feje. 2. A tök vetésének hiedelmei sok vonatkozásban hasonlóak a burgonya ültetésének mágikus eljárásaihoz. Két fő irányban igyekeznek befolyásolni a növény fejlődését: a termés nagy legyen, s a tök indája jól fusson. Ez utóbbi természetesen ugyancsak a termés minőségét és mennyiségét szolgálja. 2.1. Azt szerették, ha férfiak vetik a tököt. Amikor végeztek vele, akkor leguggoltak, hogy a termés nagy legyen. (Hasonlóan jártak el a dinnyével is.) Elterjedt volt az is, hogy a tökvetés végén az asszony guggolt le a földön, hogy a tök nagyra nőjön. 2.2. Általános volt, hogy a tök vetése közben nagyokat kellett lépni, gyorsan kellett haladni egyik fészektől a másikig, hogy jól fusson a szára, hosszú legyen az indája. Azt is minden faluban ismerték, hogy meg kell szaladni a vetés végeztével, hogy az indák is fussanak a földön. Imregen a gyerekek szaladtak egyet a tökmaggal, Radban pedig a vetés végeztével futtatták meg őket, hogy „szaladjon a tök vetése" is. Szolnocskán az ültetés közben mondogatni kellett: Az én tököm fusson is meg szaladjon is! A gazdálkodás mágiájának ez a vonulata lényegesen egységesebb és szegényesebb is, ami nyilvánvalóan összefügg e növényfaj gazdasági szerepével, jelentőségével is. III. MUTATVÁNY A HIEDELEMTÖRTÉNETEKBŐL Talán nem véletlen, hogy Balassa Iván karcsai mondagyűjteményében az anyag gerincét képezik a természetfeletti erővel rendelkező emberek, állatok, növények és tárgyak, ill. a természetfeletti lények, 33 s hogy ebben a gyűjteményben nyer polgárjogot a hiedelemmonda kifejezés is. 34 Szabó Lajos taktaszadai és Géczi Lajos Ung-vidéki gyűjteményei is igazolják, hogy az északkeleti terület epikus hagyományában rendkívül erőteljes vonulatot alkot ez a műfaj. 35 Gyűjtéseim alapján bátran állíthatom, hogy a Felső-Bodrogköz falvaiból szisztematikus kutatással rendkívül gazdag gyűjteménye lenne elkészíthető a hiedelemmondáknak még ma is. Az alább közreadott anyag csupán mutatvány ebből a folklórkinosből, amelyekhez ritkán fűzök magyarázatot: elsősorban a szövegközlést éreztem itt feladatomnak. Ennek 33 Balassa Iván 1963. 34 Dömötör Tekla előszava: vö. Bihari Anna 1980. 11. 35 Szabó Lajos 1975.; Géczi Lajos 1989.