Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

NÉPHIT ADATOK A BODROGKÖZ FOLKLÓRJÁHOZ

1. A kotlós megültetése 1.1. Valamennyi településen általános az a hiedelem, hogy a kotlós alá páratlan számú - a tyúk testméretétől függően - 19-21-23, ritkábban 25 darab tojást kell tenni. Ma sem ültetik a kotlóst páros számú tojásra. (Ma már leginkább naposcsibét vásárolnak a további tenyésztéshez.) 1.2.1. A csirkék jó kelését, az eredményes tenyésztést sokféle módon igyekeztek befolyásolni, több tényezőt vettek figyelembe az ültetés során. A hét napjai közül általában nem tartották szerencsésnek a pénteket a baromfi ültetéséhez sem; ez általában is dologtiltó napnak számított. Bodrogmezőn a kedd, csütörtök és szombat, tehát a hét páros napjai voltak a kotlós ültetésének szerencsés napjai - ilyenkor több jérce kelt, mint kakas. Szinyérben a szombat, Bácskában a vasárnap volt az ültetés napja. A többi településen - a péntek kivételével - bármelyik nap ültettek. 1.2.2. A napszakok közül Szinyérben a szombat este volt a legjobbnak tartott időszak, ezzel szemben Szentmárián kizárólag nappal, napsütésben lehetett ültetni, hogy a tojás ne maradjon záp. Leleszben délig szerencsés a kotlóst megültetni, mert délután már nincs szerencse. Bácskában a vasárnap délelőtt a jó időszak erre a célra, amikor kifelé jönnek a népek a templomból: akkor olyan tarka lesz a csirke, mint az emberek ruhája. Legáltalánosabban a napszállat idején ültettek. 1.2.3. A naptári év különböző időszakai eltérően alkalmasak a kotlós ültetésére. Pálfölde görög katolikusai szerint a húsvét előtti fekete héten vagy fekete vasárnap nem jó ültetni, mert fekete záp lesz a kotlós alatt a tojás. Általában nem tartják jónak a csipke, csipkerózsa virításának időszakát, a kökényvirágzás idejét, mert ilyenkor elperegnek vagy nagyon csipogósak lesznek a csirkék. Hasonlóan nem jó időszak a bodza virágzása sem. Nagykövesden azt tartották, hogy amikor gyenge a fű, akkor nem jó ültetni, mert meggyengül a tojás is. Őrösben általában a fák virágzásának idejét nem tartották szerencsésnek, mert akkor pecsétes lesz a csirke feneke: hasmenős lesz és elpusztul. Nagytárkányban a búzavirágzás ideje nem volt alkalmas időszak az ültetésre, mert akkor a csirke belefullad a tojásba. Általában a korai csirkéket tarották a leginkább életképesnek: a márciusi, áprilisi, májusi csirkéket kedvelték leginkább - a fenti megkötések mellett is. 1.2.4. Figyelemmel kísérték a hold járását is: a csirkéknek úgy kellett kelniük, hogy a holddal együtt nőjenek. Ha teleholdra kelt a csirke, akkor - úgy vélték - elpusztult, elfogyott a holddal együtt. 1.2.5. Voltak olyan események, történések, cselekvések, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták a csirkék kelését. Nagytoronyán nem volt szabad kotlóst ültetni, ha halott volt a faluban. Nagykövesden a viritó kikericset nem volt szabad bevinni a szobába, vázába, mert akkor a kiscsirke belefullad a tojásba. 1.2.6. Bizonyos történések, cselekvések szerencsésen befolyásolták a csirkék kikelését, a szaporulatot. Kisbáriban azt tartották, hogy reggel, amikor a csordás hajt, akkor kell a tojást a kotlós alá tenni: amilyen gyorsan hajt a pásztor, amilyen gyorsan mennek az állatok, olyan gyorsan kelnek ki a csirkék a tojásból. Több településen mondják, hogy amikor a juhnyáj jön haza, akkor kell megültetni a kotlóst. (Juhnyáj viszonylag kevés faluban volt.) Nagyrozvágyon akkor jó ültetni a kotlóst, mikor a sertésnyáj jön hazafelé.

6 Szentesben hasonlóan vélekedtek: a tyúkot kalapba kellett ültetni, amikor a sertésnyáj jött haza, hogy minden tojásból kakas legyen.

7 6 Zsova Ilona 1971. 45. 7 Szilágyi Pál gyűjt. 1940. EA. 166.