Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

ÜNNEPI VERSEK ÉS KÖSZÖNTŐK

Feltámadunk, feltámadunk! (Kiskövesd) 20. Feltámadott Jézus, vígan örvendjetek. Több húsvét napokat vidáman töltsetek. Szívemből kívánom, a hímest párjával elvárom. (Szentes) 21. Húsvét másodnapja, derülő csillaga, feltámadásunknak tündöklő hajnala. Ti is örvendezzetek, hogy az úr titeket feltámasztott mára, húsvétnak örvendő második napjára. A tyúkok, vadludak kiabálnak ott lent, ezeknek tojását a szép kisleány keze kékre, feketére, vörösre hímezte. Én, mint virgonc gyermek szeretem a tarkát, addig szorongatom a szép kislányok markát, amig a zsebkendőm tele nem lesz hímessel; akkor aztán megköszönöm szépen. A jutalom után: Köszönöm, köszönöm, hogy meghallgattatok, mint gyermeket jó szívvel fogadtatok. Mikor eljővén utolsó órátok, egekben legyen örökös hazátok! Szívemből kívánom! (Kisgéres) 22a. Húsvét másodnapján ragyogóis) csillagok, melyben szoktak járni ifjak (és) táborok. Kelj fel gyenge kislány, mélyen elaludtál, mint egy gyöngyvirágszál szépen kinyílottál. Add meg azt a hímest, amit megígértél, (melyet) minden legénynek párjával rendeltél! Add meg hát szaporán, ne késsünk sokáig, hogy a mi táborunk meghessen tovább is! Szívemből kívánom! (Kisgéres) 22b. Ma van húsvét napja, második hajnala, melyben fekszik ifjak tábora. Keljetek fel lányok cifra nyoszolyából, adjátok a hímest arany kosárkából! Ha hímes nem lészen, csupor vizem készen, nyakatokba teszem! Mostani lányoknak sáros a körméjek, eljött az ideje, meg kéne mosdatni! Lám, én is eljöttem e háznak tisztére,