Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

4. kép. A karácsonyi tubu (Siska József felvétele) nyújtott béles - követhettek. Nem volt jellemző falvainkban karácsonykor a hal fogyasztása: csak Szolnocskán és Kisdobrán említették olyan ételként a halat, ami nem maradhatott el az ünnepi vacsorából. Néhány településen - Lelesz, Battyán, Kiskövesd, Nagykövesd - viliakor a katolikusok is befejezték a böjtöt: oldalast, kolbászt sütöttek az ünnepi vacsorához, s azt ették a káposztaleves után. Adataim alapján azonban a fogyasztott ételek változását nem tudom egyértelműen nyomon követni, mert azt gazdasági, vagyoni tényezők is befolyásolták, s az egyes falvakon belül is széles a változás folyamata, miközben maguk az ételek nem túl sokfélék. A reformátusok a bobájkát nem készítették, s az körükben máig sem terjedt el. A ruszinok karácsony estéjén a századelőn még olajjal, néhol mézes mákkal kevert bobajka volt a legfőbb eledel.

63 A körtvélyesi ruszinok törtpaszujt, savanyúkáposztát, köleskását, fánkot fogyasztottak, végül susinka, alma került az asztalra, meg mogyoró. Az elmúlt évtizedekben a káposztaleves és a bobájka náluk is az ünnep fő étele lett. A karácsonyi vacsora előtt és közben számos mágikus cselekvést végeztek, elsősorban egészségmegőrző, rontást elhárító célzattal. Altalános volt az ünnepi asztalon a méz és a fokhagyma: a gazdaasszony mártott egy-egy cikk fokhagymát a mézbe, amit minden családtagnak le kellett nyelni a vacsora előtt, hogy egészséges legyen, ne fájjon a torka. A Bodrog jobb partján fekvő településeken, ill. a Bodrog vonalától nyugatra a katolikus családoknál általános volt, hogy az asszony mézbe mártotta az egyik ujját, s azzal rajzolt keresztet a gyermekei homlokára. Erre a bodrogközi falvakban nem találtam adatot. Ugyancsak mágikus célja volt az alma közös elfogyasztásának: annyi cikkre vágták az almát, ahány családtag volt, s abból mindenki kapott egy cikket, hogy egész63 Binary Emil 1901.93.