Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

csolatrendszerére is. Különösen szembetűnő hatással volt a reformátusságra a kelet-magyarországi központoktól való elszakadás, de megsínylette a korábbi központ elvesztését a görög katolikusság is. A korábbi központok, Munkács - valójában Ungvár - ruszin irányultságával szemben Eperjes a szlovakizációt szolgálta. (Esetükben ez a második világháború után zajlott le, amikor a vallást egyéb külső hatások is szorították.) Ezek azonban már nem egy néprajzi tanulmány körébe vonható kérdések. Mint már jeleztem, az egyes települések felekezeti arculata meglehetősen változatos és tagolt, s a homogén és inhomogén vallású közösségek más feltételekkel rendelkeztek a tradíciók megőrzése, az új műveltségi elemek átadása és átvétele szempontjából is. Nézzünk erre egy-két konkrét példát! A műveltségében máig sok archaikus elemet őrző Rad korábban döntően római katolikus volt, ám már az első világháború után gyakoriak lettek a vegyes házasságok. Először főleg a feleségnek hozott asszonyok révén terjedt a görög katolikusság, később vőnek is többen jöttek. A római katolikusság túlsúlya mellett mára jelentős a görög katolikusság, amely azonban közel sem olyan egységes tömb, mint az előbbi. Szentmária vallási képéhez érdemes hosszabban idézni Majtkrics József adatközlőmet, mert mondatai részleteiben világítanak rá a különböző vallások együttélésének mindennapjaira.

8 „Nem volt itt nézeteltérés a vallások miatt. Sok volt a vegyesházasság is, mentek egymásnak is segíteni, ha nagy munka volt. A reformátusoknak volt a legkevesebb ünnepük, ők tiszteletben tartották a többi ünnepét: mondjuk délig nem dolgoztak ők sem. Igaz, nem is voltak itt olyan nagy gazdák, hogy szorította volna a munka, ne tudott volna benne szünetet tartani. Kántálni is együtt mentek a barátok, nem számított ki milyen vallású. Mikor már a rokonokat lejárták, akkor mentek külön a református fiúk énekelni. A görögkatolikusság meg a reformátusság Zemplénhez tartozott, a római katolikusság pedig Radhoz. Régen a római pap nem engedte misézni a templomban a görög papot: a gyóntatás, pászkaszentelés valamelyik görögkatolikus család udvarán zajlott, amíg itt a templom fel nem épült. Most az új templom közös: az utolsó vasárnap a görög miséé. Ha egy hónapban 5 vasárnap van, akkor a két utolsó a görögöké. A többi a rómaiaké. A reformátusok ma már elmennek Szomotorba vagy Szerdahelybe. Azelőtt a görögök is, reformátusok is Zemplénbe mentek templomba: járt akkor még a hidas a Bodrogon, azzal mentek, jöttek. Itt négy éve van kész az új templom, mert nem engedték befejezni, amíg a régi falu helyén a templom állt. De oda már ladikon, sárban jártunk, télen meg jegén. Az római katolikus templom volt, de járt bele római, görög, református is, mindenki. A fiatalok együtt ültek fent a kórusban. De csak római volt a mise. Most Magyarországról jár át pap." A második világháború után felgyorsult betelepedés zömmel római katolikus és görög katolikus népességet hozott falvainkba. Kivételt képez Kisdobra, ahol - a korábban görög katolikus és római katolikus tömbbe - kisgéresi reformátusok telepedtek. Szomotorban csak egy templom van, amit felváltva használtak a római és a görög katolikusok, de teljesen közönséges volt egymás istentiszteleteinek látogatása. Nagygéres református tömbjét csak a második világháború után egészítette ki a betelepülő római és - kisebb részben - görög katolikusság. Bélyben sajátos, új jelenség változtatott a vallási képen: a római katolikus, görög katolikus és református népesség arányai változatlanok maradtak, ám a különböző szekták, kisvallások soraikból igen sok lakost elhódítottak. (A vallási szekták terjedése az egész Felső-Bodrogközben igen intenzív!) 8 Majtkrics József, 1921-ben született görög katolikus