Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

Zétény), ill. református tömbbel él együtt. A harmadik csoportban a görög katolikus többségű falvak találhatók: ezek mellett gyakoribb a református tömb jelenléte (Bély, Boly, Kisdobra). Vagyis kevéssé jellemző az, hogy a többségében római katolikus falvakon nagyobb számban élne a református népesség. Összességében azonban azt kell hangsúlyoznunk, hogy falvaink zöme több felekezetet tartott életben, s a felekezeti különbségek mögött olykor etnikai differenciáltság is kimutatható a 18-19. században. A Bodrogköz területén kívül vizsgált falvak esetében a századfordulón Abara egyértelműen református volt, túlsúlyban volt a reformátusság Hardicsán, Imregen és Szürnyegen - az utóbbi kettőn jelentős görög katolikussággal -, míg Garany zömében római katolikus volt. Kisebbségek közül Balogh Pál csak Szerdahelyen említ szlovákokat, jóllehet máshol megjegyzi, hogy a Bodrog és az Ondava mentén a szlovákság előretört fél évszázad alatt a ruszinság rovására, s utal arra is, hogy orosz rítusú, de elmagyarosodott volt Szerdahely, Bély, Boly, Kisdobra, Pólyán.

6 A kutatott települések népességének felekezeti viszonyai (1930) Lélekszám Református R. katolikus G. katolikus Borsi Garany Hardicsa Imreg Kaponya Királyhelmec Kisbári Kiscsernyő Kisdobra Kisgéres Kiskövesd Kistárkány Kistoronya Kisújlak Ladmóc Lelesz Nagybári Abara Bácska Battyán Bély Bodrogszentes B odrogszentmária Bodrogszerdahely Bodrogszög Bodrog vécs Boly 740 596 1069 1069 1038 370 2011 293 506 804 1097 1298 1239 608 182 3274 197 606 3572 1389 648 1320 702 247 796 1882 403 624 327 120 169 757 56 355 69 165 204 146 392 607 246 30 973 136 358 1325 1209 549 612 290 58 422 211 344 20 185 601 369 145 192 739 120 114 281 375 559 209 183 88 1074 33 103 1298 67 32 497 179 91 142 1166 29 45 53 280 417 31 106 740 98 166 255 538 307 389 156 55 356 14 69 342 24 12 141 163 67 86 299 21 6 Balogh Pál 1908. 77-78.