Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
A FELSŐ-BODROGKÖZ 18-20. SZÁZADI ÁLLATTARTÁSHOZ (Megjegyzések a Bodrogköz történeti ökológiájához)
erdővédő szándékát, amit más módon a megváltozó tájhasznosításként, s újfajta „ökológiai" szemléletként is értelmezhetünk. 26 Az erdők védelmére 1792-ben rendelkezik saját hatáskörében Zemplén vármegye, amikor a Szabolcs vármegye által alkotott rendeletet átveszi, azt Zemplénben is kihirdeti és szokásba hozza. 27 Bár a rendeletnek csak egy része vonatkozik az erdei legeltetésre, érdemesnek tartom azt egészében közreadni, mivel kifejezi az erdőkkel kapcsolatban megváltozó szemléletet. Bizonyos, hogy a rendelkezésben hosszabb időszak tapasztalatai, s az átalakuló gyakorlat szempontjai kristályosodnak ki. Megjegyzem még, hogy Zemplén és Szabolcs vármegye adminisztrációja között más esetekben is együttműködés mutatható ki a helyi jogalkotásban, egyebek mellett a pásztorkodás más vonatkozásaiban is. „Tapasztaltatván az, hogy ezen Tettes Ns Vmegyében a tilalmas rontók törvénytelen tselekedetik miatt, sem az erdők nem nevekedhetnek, sem a szántóföldeket s kaszálló réteket illendőül használni nem lehet; ahoz képest a Törvénytelen kártételek meg zabolázására, és a jó Rend meg tartása végett, az alább iró ki rendeltettek szükségesnek itéllik, a következendőket ezen Vármegyébe közönségessé tétetni. 1"* Minden Helységbe rendeltessen Mező és Erdő Biró a Földes Uraság által, vagy annak el mulasztásával a Szolga Birák jelentésekre a Nemes Vármegye által, melly mező és erdő birák kötelességekbe fog állani; Földes Uri gyüllést hirdetni, hogy a józan rend tartás iránt minden szükséges rendeléseket meg tegyenek, és mind ezeket, mind pedig a mellyek a Helységekbe már ennek előtte bé hozattak, és most fen állanak, a Tettes Nemes Vármegyének bé mutassák. Mely bé mutatással a Törvények, és a Vmegye Statútumaival meg egyező végezések mindezeket fognak kötelezni. 2 szor A hajtó vagy is Kerüllő bérre nem lesz szabad egy marhájért többet egy póltránál; a nyájas jószágér pedig ha 30. felül van 51. xrnál többet venni; a kár pedig ha fog tettetődni meg becsültessen, és a kártevő jószágnak gazdáján, az említett mező és kerüllő bírák által meg vétessen; ha pedig oly vakmerő kárt okozó ember találkozik, a ki a jószágát szánt szándékkal kárba hajtya, és hajtattya, az ollyatén paraszt erőszakoskodó az okozott kárnak meg térítésén kivül 24. pálczákkal, a nemes emberek pedig 6. Rforintal büntettessenek; erőszakos kártevők fognak pedig azok is tartatni, a kik minden csapatbéli marháján kolomp nem lészen, avagy áztat a legeltetés alkalmatosságával levágják. 3 WX Minden helységekbe közönséges Pásztorok tartassanak, és a Pásztorokk sehol se legyen szabad nyers fával, vagy erdőhozó gajjal tüzelni. 4"» Ha valaki a vakmerőül okozott kártételbe harmadikszor találtatik, a fent irt büntetés azokra nézve kéczeresen, ide értvén azokat is a kik a kerüllőktől erőszakossan el veszik marhájukat, vagy pedig a kerüllőket azért, hogy hivatalokba járnak sérelemmel és tetlegességgel illetik, a kerüllők pedig, hogy ha a kártevőkkel titkon meg egyeznek, és azt bé nem adják, és ha egyéb hivtelenségbe is tapasztaltatnak, pálczabéli példás büntetés alá tétessenek. 5^ Ottan is ahol a lakossokk a fából való tüzelés meg van engedve, ha száraz és dult fa találtatik, egyedül azt hordhattyák tűzi fának, és nyers fából nekiek tüzelni, a fent megirt büntetés alatt ne legyen szabad. 26 R. Várkonyi Ágnes 1992. 20-31. 27 Zm.Lt.Loc. 46. No. 25.
