Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK TÉRSZERKEZETÉBEN (18-20. század)

ját keresték fel, de eljártak Barkára is. Kevéssé voltak látogatottak vidékünkről Lőcse, S tara Hora, Marianka, Szoscsin búcsúi. Bár a búcsúk jobbára az egyes felekezetek ünnepei köré szerveződtek, a különböző vallásokhoz tartozók felkeresték egymás szent helyeit. „Mindegy az, hogy mékbe megy az ember! Egy Istent hisz!" - mondja szomotori adatközlőm, s véleményét igen sokan osztják.

123 Ilyen módon az egyes falvak templombúcsúin is gyakran találkoztak a magyarok szlovákokkal, ruszinokkal, nem beszélve a nagy búcsújáró helyek etnikai tarkaságáról.

124 Barna Gábor mutatott rá, hogy a búcsújáró helyek az árucsere lokális központjai is, ahol az egyes vidékek kézműves javai is integrálódnak, s az élelmiszer-, kegyszer- és más árusok mellett a legkülönfélébb ruházati cikkek, olykor mezőgazdasági eszközök árusai is felbukkannak.

125 Sajátos sokadalmak voltak a búcsúk, a különböző adottságú tájak gazdaságának is találkozóhelyei. III. SZÁLLÍTÁS A TERMÉKCSERE SZOLGÁLATÁBAN (A közlekedés és teherhordás néprajzához) A táji kapcsolatok, a javak cseréje kutatása kapcsán természetesen gyakran felszínre kerültek a cipekedés és szállítás lokális formái is. Az adatok hiányosságai ellenére is érdemes ezek tanulságait összegezni, mivel nem csupán a szállítási módok és a cserében részt vevő javak minősége és mennyisége közötti kapcsolatokra mutatnak rá, hanem számos vonatkozásban az interetnikus kapcsolatok, a térség népei érintkezései szempontjából is tanulságosak. Úgy vélem, hogy az egyes témakörök részkérdéseit bemutató térképlapok is feljogosítanak bizonyos összefüggések megfogalmazására, hiányosságaik ellenére is.

126 1. A hátalás és eszközei Az emberi erővel való teherhordás a tradicionális műveltség karakteres jegye, melynek táji variánsai jellemző vonulatát alkotják a kultúra zonális szerkezetének. Mind a szlovák, mind a magyar néprajzi atlasz megkülönböztetett figyelmet szentel a kérdéskörnek, éppen a fentiek miatt: a táji variánsok mögött kulturális folyamatok rajzolódnak ki.

127 A Felső-Bodrogköz, de Kelet-Szlovákia kiterjedt része is a hátilepedővel való batyuzás területe.

128 A felbukkanó hátikosarat és a különböző formájú kézikosarat is a hátaló ruhába csomagolják s úgy szállítják. A hátaló ruhákban való cipekedés egészében a nők tevékenységi körének része, a férfiak csak hátikosárban hátainak vidékünkön is leszámítva a takarmányhordó ponyvában való cipekedést (lásd alább!). A Felső-Bodrogközben, valamint az Ondava és a Bodrog mentén a hátaló ruháknak két fő csoportja válik el egymástól. Az egyik az elsősorban durvább vászonból ké123 Szemán József, szül. 1926. 124 A pócsi búcsú interetnikus vonatkozásairól: Udvari István 1992. 123-174. 125 Barna Gábor 1986. 39-50. 126 A kiterjedt gyűjtőterület nem tette lehetővé, hogy a terepmunka során felmerülő újabb témák mindegyikét újra meg újra felgyűjtsem. Megfelelő segítséget sem kaphattam ehhez az ott élő gyűjtőktől, kutatóktól. 127 EAS. VI. témaköre: 34-35. Magyar néprajzi atlasz 206-220. térképlapok. 128 Az idézett atlaszok mellett: Paládi-Kovács Attila 1973. 516-519. 2. térkép.