Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

VÁLTOZÁSOK A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK TÉRSZERKEZETÉBEN (18-20. század)

220 Rf jövedelemmel) révjei jelentettek átjárást a Latorca ungi, vízen túli oldalára, a Tiszán pedig Nagytárkány (Zsennyei család), Leányvár (a zempléni oldalon a Zsennyeiek, szabolcsi parton Eszterházy Miklós herceg tulajdona) és Battyán révje (Döry család) voltak a vízi átkelés csomópontjai.

65 Forrásaink szerint máshol is voltak hidasok, amiről említett forrásunk nem tesz említést. Zemplénről már az 1772-es úrbéri bevallás említi, hogy „...mivel nagy rév vagyon az egész Bodrogközre járván által a Felföldre, abbul magoknak és jobbágyoknak jó haszna vagyon".

66 Ugyanerről Molnár András (1799) azt írja: „Itten a Bodrog közre bé s kijáró Rév, vagy Hidas, mellyen a Tarkányi Só Háztól viszen az út Kassa és Nagy Mihály várossá felé".

67 Ugyanő Zétényről említi, hogy ott révhajó van, ami a sós szekereknek Tárkányból Sóvár felé biztosít átjárást a Latorcán.

68 Fényes Elek szerint a 19. század derekán Ptruksa (Szirénfalva) is rendelkezett révvel a Latorcán, amin a Bodrogközre járt az Ung-vidék népe,

69 bizonyára nem volt elhanyagolható - a már említett, Kisvárda felé vivő leányvári rév mellett - a Dombrád felé közelítő Cigánd hidasának jelentősége sem. Erről 1799-ből van adatunk, csakúgy, mint Alsó-Berecki révjéről, ami Újhelyi kapcsolta be a Tiszántúllal zajló forgalomba.

70 A révek megközelítése árvizes időszakban nem könnyű, s az utak és a part folyamatos karbantartását igényli. 1823-ban pl. Szabolcs vármegye ír át Zemplénnek, hogy mivel az Eszterházy herceg kisvárdai uradalmához tartozó leányvári révnél „csiga köteleken járó hidas" által akarják könnyíteni a közlekedést, kérik a zempléni part megfelelő töltésének kiépítését.

71 1843-ban a vármegye főügyészének írásban tesz jelentést Balásházy József alszolgabíró a révekről és vámokról.

72 Ebből nem csak a révekről és hidasokról kapunk képet, hanem tájékoztat a vámokról is. 1. Zétényi rév: közös az abarai földesurakkal. Állandóan két-két révészt tartanak mindkét oldalról. A révbér - tekintet nélkül a teherre - az állatok száma szerint jár: 1 marhától 2 xr 1 sertés vagy juh 1 xr gyalog embertől 1 xr 2. Leleszi rév: a prépostság tulajdona. „Révészt tartanak, vásárok idején - mikor nagyobb a forgalom - a földesúr segédeket rendel melléjük. Rév tarifája: gyalog embertől 1 xr lóhátas embertől 3 xr szekérbe fogott állatok darabja 3 xr sertés vagy juh darabja 1 xr 3. Búró nevű rév (Battyán határában): egy révésszel, akinek a parton állandó lakása van. A rév tarifája: gyalog embertől 1 xr szekérbe fogott marha darabja 3 xr sertés és juh darabja 1 xr 65 Zm. Lt. Deputatiok 1820-1828. 39 doboz. 66 Takács Péter-Udvari István 1995. 67 Molnár András 1799. 126-127. 68 Molnár András 1799. 146. 69 Fényes Elek 1851. III. 266. 70 Molnár András 1799. 134. 71Zm.Lt. Loc. 178. No. 131. 72Zm.Lt. IV-1001.p. 42.