Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ÉS GYÜMÖLCSKERESKEDELEM

liter bort. Helmecen és Kisgéresben szívesebben vettek bort, hiába volt az gyengébb minőségű, mint pl. toronyán vagy Szőllőskén. Korcsmárosok, de - főleg ünnepek előtt gazdák is eljöttek ide borért. A helybeli gazdák ünnepek előtt feltettek egy-két hordót a szekérre, s a közeli falvakat bejárva árulták borukat. Ennek mind gazdasági, mind ízlésbeli okai lehettek. Bariban és Toronyán a két világháború között még több zsidó borkereskedő tartott fent érdekeltséget. Általában már a nyár folyamán lekötötték a termést, s ők hozták előre a hordókat is a szürethez. Bár adataim nem egyértelműek, de valószínű, hogy elsősorban kóserbor készítésére és kereskedelmére kell itt gondolnunk.

57 A második világháborút követően a szőlőtermesztés általános lett. A fentebb jelzett két történeti réteg különbözőségét tovább éltette, hogy a nagy múltú borvidékek állományát államosították, s a JRD és a magángazdaság egyaránt a homoki szőlőkultúrát tudta folytatni. Mára közönséges a szőlő vizsgált falvainkban, de mind az állomány minőségében, mind gondozásában, mind pedig a bor minőségében jelentős differenciák vannak. Itt azonban - a már jelzett táji különbözőségek mellett - az egyes családi üzemek eltérő gazdasági kondícióját és célkitűzéseit is figyelembe kell vennünk. 57 Csorna Zsigmond-Lőwy Lajos 1994. 114-117.