Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ÉS GYÜMÖLCSKERESKEDELEM

ix .J'.y ••/ 'irtfo** S s i im .y !•>&*> . J',yy 1 . <^«y i; v,-»j*Zr. •> S52£ A tarkányi Tisza-kertek a vad gyümölcserdőből századunkra sorokba rendezett gyümölcsössé váltak, s ­szemben több vízmenti településsel ­nem elpusztultak, hanem megújultak az ártéri gyümölcsösök. Az irtással, ritkí­tással többhasznúvá is váltak ezek a területek, jóllehet hasznosításuk ex­tenzív volt. A Tisza-kertek egy részét legeltették: mindkét településen az ártérben volt a legelők egy része. Nagytárkányban a csorda egész évben az árteret járta, Kistárkányban pedig általában a sarjú lekaszálása után haj­tották oda a fejős jószágot. A terület jelentős hányadát kaszálták, a gyü­mölcsfák alját is, lehetőleg a gyümölcs­fajták éréséhez igazítva azt. A sarjút sorban vágták a veresszilva, majd a berbenci szilvafák alatt, végül az alma­fák alját kaszálták meg, hogy a hulló gyümölcsöt könnyű legyen felszedni. A jószágot nem szívesen engedték a gyümölcsfák alá, mert letördelték a fák alsó ágait, de mindenszentek után, mikor a csorda beszorult, a magánle­geltetést általában itt végezték. A hulló gyümölcsre ritkán hajtottak jószágot, a lepergett termést inkább hazavitték a sertésnek. Csak elvétve fordult elő, hogy a kondás ráhajthatta a sertésnyájat a gyümölcs­re: inkább felszedték és értékesítették a hulló gyümölcsöt is. A Tisza-kertek egy részét vetéssel is hasznosították, ha a gazda egy-egy darabot kihasított erre a célra. A tavaszi áradás után egy-egy kis zabot, vagy más tavaszi gabonát vetettek. Ha a víz elvitte, akkor babbal, krumplival, kukoricával pótolták a vetést - az utóbbi takarmánynak volt bevágható csalamádéként. Egy-egy darab lucernát, lóherét is vetettek, kisebb darabban zöldségfélét, káposztát, paradicsomot is kapáltak. Az igénye­sebb növények a Tisza-kertek gyümölcsfáinak intenzívebb hasznosításával párhuzamo­sanjelentek meg a Tisza-kertekben. A szabad forgalomban levő telekrészek osztódtak, ugyanakkor gyarapodhattak is egy-egy család kezén. Voltak, akik századunk elején már csak egy-egy sor fát birtokol­tak, mások 4-5, esetleg 10 darab osztott parcellával is rendelkeztek. Egy-két generáció alatt a parcellák között olykor kerítések is megjelentek a régi mezsgyék helyén, materiali­zálva a korábbi jogi határokat. A tarkányi gyümölcstermesztésben Trianon után következett be minőségi válto­zás: a termesztés fokozatos intenzívvé alakítása. Ennek két fő kiváltó oka volt, itt két feltétele volt adott. Az egyik a kedvező táji, ill. talajadottságok, amelyek lehetővé tették az extenzív hagyományokon alapuló, új gyümölcsészet kialakítását. A kitűnő talaj adott volt. ,A talajban van valami, mert a régi fajták is jók voltak, azok is híresek voltak ­ItljlP.ir M.* /. kép. A tarkányi Tisza-kertek birtokosai (1846)

Next

/
Thumbnails
Contents