Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
III. A MISKOLCI BOR MINT JÁRADÉK - 2. Bortermelés-bordézsma
A pincéknek a földesúri gazdaságokban játszott szerepét mutatja, hogy a szomszédos Harsányban az egri püspök tartott fenn későközépkori eredetű hatalmas pincét, ahol a földesúri jogon szedett kilencedet és az egyházi dézsmabort őrizte. 372 Említettük, hogy hasonló pincészete volt Diósgyőrben a zálogbirtokosoknak is a mezővárosi Hárskertben, de a várban is tároltak bort közvetlen fogyasztásra. 2. Bortermelés - bordézsma A Miskolc szőlőhegyein termesztett szőlő és az ebből készült bor mennyiségére szinte az egyetlen mutató a 16. században az egyházi tizedjegyzék. A tized beszolgáltatásának szigorúsága miatt azonban a mennyiség tízszeresében mérhetjük a dézsmaköteles szőlők évi hozamát, mivel az Egri Egyházmegye tizedkerületében a dézsma valóban tizede volt a termésnek. A dézsmajegyzékek előtt (1549) az egri püspök számadáskönyvei őrizték meg a miskolci dézsmaköteles szőlőkre vonatkozó adatokat, de a dézsmabérlet intézménye miatt csupán egy évből ismerjük a dézsmabor mennyiségét az egész miskolci districtusból, a többi évből csak a bérlet összege utalhat a termés nagyságára. 373 A miskolci districtus bordézsmabérlete 1492-1508 —> Ev Bérlet Bérlő Termés (forint) (hordó) 1492 125 Csabai Kovács István 1493 145 Szenterzsébeti Sebestyén 1494 155 Szenterzsébeti Jób 1495 (A püspöki udvar használatára) 1501 160 Szécsi László és Feleci János 1503 1507 190 Bebek János 1508 190 Móré Sándor A középkor legvégéről és az újkor legvégéről még az esetleges dézsmabérlet összegét sem tudjuk, így az első ismert tizedregestrum (1549), melyet már a Kamara tisztviselői készítettek, mindmáig a legrégibb teljes forrása Miskolc bortermelésének. A 16. századból 12 bordézsma-jegyzék maradt fent a Magyar Kamara Archívumában, ezek közül az 1549-, 1577-, 1578-ast szőlőhegyek szerint vették fel a decimatorok. Az 1603-as jegyzéket, bár kívül esik az évszázadon, nemcsak a század fordulóján bekövetkezett zuhanásszerű termeléscsökkenést illusztrálandó vettük fel 13-ikként a jegyzékek sorába, hanem, mert itt szerepelnek a szőlőhegyek, melyeket a 16. század utolsó negyedéből nem ismerünk. A dézsmaszedők a helyben használt 16 budai iccés miskolci/kassai köblöt vagy átszámították egri köbölre, az egri püspökség általános mértékére (1578, 1582, 1594, 1600, 372 Bakó 1993 373Kandra 1888 és E.Kovács 1993 alapján
