Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 2. Nemes szőlők-nemesek szőlei

te hozzá a prédikátort. Az armális kelte jelzi, hogy a nemességet a földesasszony libertáló levelében csak megelőlegezte számára, műveltsége, esperesi rangja, a hivatásával együtt járó jogosítványa: a szentségek kiszolgáltatása okán, ill. a papi rend tagja lévén. A nemesség megszerzésével hozzánemesedett a jobbágyi státuszból már kikerült ingatlanaihoz. Egyébként: ha nem is volt az ország valódi nemese, armálisa előtt is használt címert. Az 1577-78-79-es és 1583-as dézsmajegyzékek mellékleteként megőrződtek Hevessy Mihály autográf latin nyelvű nyugtái is, melyeken a lelkipásztor igazolja a tized nyolcadának átvételét (8. kép). Az átvételt apró ovális rányomott viaszpecséttel erősítette meg, amelynek ábrája íjat tartó mitológiai nőalak (9. kép.) 8. kép. Hevessy Mihály lelkész nyugtája az oktávaborról, 1578. (OL Reg.Dec.Borsod 1578/5) A prédikátor szőlejének utóéletére jellemző, hogy 1619-ben Hevesi Dániel fia Mihály (Hevessy Mihály unokája) igyekszik visszaszerezni a szentgyörgyi Adományszőlő nevű szabad szőlőjének egy részét Farkas Mihályné Seres Sára asszonytól, aki előbb BellényRaztokay Bálint felesége volt, s akinek még első ura inskribálta azt.

221 Hevesi Dániel valószínűleg Bellény Bálintnak zálogosította el azt az atyai örökséget, amely a birtoklás jogcímének megváltozásával a nevét is megváltoztatta. A protestáns pap és az egykori oltárjavadalmak kapcsolatára egyéb szőlőnevek is utalnak. Egy 1574-es és 1576-os városkönyvi bejegyzés újabb szőlőnevet említ. „Szikszai János ko220 OL Reg.Dec. Borsod 1577/6, 1578/5, 1579/13, 1583/19 221 BmLt 501/c IV. 242.