Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 2. Nemes szőlők-nemesek szőlei

Gombos Pál armálisának megszerzése idején már nem lehetett fiatal ember, mivel 1550-ben azon két esküdt egyike, akik személyesen járulván a király elé (venientes in conspectum Maiestatis) panaszolják, hogy a diósgyőri vár urai háborgatják a várost a régi királyoktól nyert privilégiumaiban, pedig a töröktől egyébként is sokat szenvednek.

19 A címerrajzban mint szőlőbirtokos és birtokát maga művelő mezőváros polgár szőlőbirtokát csak az 1549-es dézsmajegyzékben lelhetjük fel, mint az egyetlen 1560 előtti regestrumban.

197 Ebben Gombos Pál 5 helyi (=kassai) köblös dézsmájával, melyet a Szetgyörgyhegyen adott, nem tűnik ki különösképpen, hiszen van 10 sőt 15-17 köblös tized is. Az 1577-es dézsmajegyzékben pedig már nem szerepel. Címernyerésében, társadalmi emelkedésében az is közrejátszhatott, hogy egyike volt a zálogbirtokosok helyi, városi servitorainak. A miskolciak panaszolják, hogy Balassa Zsigmond hatalmaskodását servitora, Gombos Pál is segítette (per servitorem suum), amikor például Domonkos kovácsnak 25 ökrét elhajtották.

198 Miskolc 1563-as urbáriuma Gombos Pál házát azon nemesi házak között (domus nobilium) között írja össze, melyekről tulajdonosaik azt állítják, hogy kiváltságos házak, de az ezekről szóló írásokat be kell majd a Kamarának mutatniuk (ad easque dicunt se privilégia habere, quorum Maiestati suae exhibere debebunt).

199 Hiába mutatta azonban be, feltehetőleg, nemeslevelét a Kamara tisztviselőinek, azok visszautasították, mondván az armális a ház exemptiojára nem vonatkozik.

2 0 Egy 1584-ből való osztálylevél, melyben Gombos Katalin (Nagytúri Pál deák özvegye) valamint Szabó Dorottya (Gombos Pál özvegye) és fiai János és István osztoznak és pereskednek néhai Gombos Pál boltja avagy kőből épült boltozatos nemesi háza ügyében (fornicem seu domum lapidarem testudinarem noblitarem),

201 jelzi: Gombos Pálnak mégis sikerült házára, amely tekintélyes boltozatos kőház, privilégiumot nyernie. Szőlőbirtokáról, amely, ha a címerszimbolikát helyesen értelmezzük, szerepet játszott vagyoni, társadalmi előrejutásában, csak kétszer említi a Városkönyv. 1573-ban egy szentgyörgyhegyi szőlőcseréjét tiltják,

202 1 5 8 3-ban pedig Koncz Péter panaszolja, hogy 1576-ban vett egy szőlőt hatszori részletre Gombos Páltól 47 forintért, melynek utolsó részletét Gombos Pál nem vette fel, sőt Diósgyőrben az úriszéken (Győrben vette a törvényt) is megpróbálta a szőlőt visszaszerezni attól, aki azt már 7 éve bírta, de ott sem adtak igazat neki.

203 A város tanácsának egyik hitelezője volt Gombos Pál, hiszen 1573-ban a város régi adósságában 121 forint 60 dénárt fizet vissza neki.

204 De nemcsak eladott, vett is szőlőt. 1563-ban írja kérvényében az uralkodónak, hogy 122 forint kölcsönt fizetett ki miskolci polgároknak, melyért zálogba darab szőlőket kapott (particulas vineae), s a Kamara támogatja abban, hogy pénze visszaszerzéséig maradjon meg a szőlőkben, mint ideiglenes birtokos (in quibus conservari, donec pecunia restituatur).

205 1579-ben szőlőjét kéri vissza egy tőrrel (!) együtt Csiszár Jánosné Pribék Évától (vineam unam et unum mucronem).

2 Gombos Pál szőlője a diósgyőri várnagy utasítására kerül az alpereshez. „Egy perese támada egy Zelőmnek ky kys Ágazaton vagyon, hozam ide lúczról az örököst, az kytől vöttem volt, az két Peres özve állának, amig felelének, avval oly törvénye lőn, az ky engem ingath vala az Zölöyért, hogy hyttel mondgyon arról, hogy engem 196 Szendrei 1890 III. 214-215. 197 OL Reg.Dec. Borsod 1549/7 198 OL NRA 722/34 199 Szendrei 1890 III. 232-233. 200 OL NRA 266/13 201 BmLt 501/d XVIII. I. 15. 202 M.jk. 90. 203 Uo. 218. 204 Uo. 83. 205 OL NRA 266/10 206 BmLt 501/c XVIII. I. 81.