Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
II. SZŐLŐBIRTOK A ZÁLOGBIRTOKLÁS IDEJÉN (1540-1600) - 1. Dominusok-servitorok
A földesúr hatalmaskodással jobbágyaitól is szerezhetett bort. Miskolc 1563-as jobbágykérvényeiben az egyik legsúlyosabb sérelem, amely a város lakóit a zálogbirtokos földesurak részéről érte: az erőszakos borfoglalás. A Fánchy Borbála krudélis bánásmódja miatt sokat szenvedett bírótól, Eskora Mártontól is elprédált (in Praedam conversis) földesasszonya két pénzeszsákot: 110 rhénes forintot érő magyar pénzzel, 70 tallérral, 25 aranyforinttal és 20 forintot érő törtezüsttel (Argentum confractum), 6 ezüstkanállal. Az elrabolt értékek között azonban ott volt 75 kalangya (gelimae) gabona 40 forint értékben, és egy egész és egy félhordó bor is, 2 hordóval pedig szétfolyattak. 159 László Albert miskolci otthonára is rászabadította Fánchy Borbála gyalogoskatonáit, akik a házra rátörve 3 (hordó) bort vittek el, és minden más házi holmit is 100 forint kárt okozva (pedites misit ad meam domum, qui irruentes in earn depopulaverant eandem, vina tria abstulerant). 160 Az uralkodó 1563. december 14-én pecsétes levéllel utasítja Fánchy Jánost és Györgyöt a diósgyőri várban, hogy a nővérük, néhai Fánchy Borbála által a miskolciak pincéiből elvitetett 68 hordó igen jó minőségű, válogatott bornak az árát, melyeket a fivérek nővérük halála után a saját hasznukra fordítottak (in usum vestrum convertissetes), térítsék meg a miskolciaknak, vagy minden módon lépjenek egyezségre velük 161 (6. kép). Hogy az erőszakos borfoglalásból szerzett borból nemcsak közvetlen családtagjait részesítette a földesasszony, mutatja Balázs deák miskolci polgárnak (concivis oppidi Myskolcz) a diósgyőri komisszáriusokhoz írt alázatos kérelme is 1563-ból, melyben előadja, hogy Fánchy Borbála az összes borát elvette (ademit), és ebből 7 hordóval servitorának, Daróczi Jánosnak, 2 hordóval Rácz Péternek adott, ez utóbbitól Balázs deák, a 162 károsult 9 forintért vette vissza (!) a borokat. De Balázs deák őszi, tavaszi gabonáját és lencséjét is szétosztották egymás között. A következő évben ismét két hordó borát vitték el, úgyannyira, hogy Miskolc város megbízásából a bírák és a kommunitás őt küldte O Szent Császári Felségéhez a miskolci jobbágyok panaszával. A Magyar Kamara aktái ugyanitt őrizték meg azt a kérvényt is, amely 1563. júliusban érkezett miskolc város bírái, esküdt polgárai és universitása aláírásával, akik egyszersmind őfelsége alázatos alattvalói és jobbágyai. Ebben közlik, hogy megkapták a király válaszát, amelyben a borfoglalás (pro occupatione vinorum) körülményeiről jelentést óhajt a prefektusaitól. A miskolci jobbágyok, az időközben elhunyt Balassáné számlájára már nem is 60, hanem 100 hordó bor elvitelét írják. Különösen szívszorító a jobbágykérvények között Kós Ferenc panasza, aki maga mondja vagy mondatja el latin nyelvű levelében, hogy Fánchy Borbála fiát, Máté deákot elfogatta (captivavit) és több tekintélyes férfiú kérésére sem engedte ki, majd csak akkor, amikor halálosan megbetegedett. A szerencsétlen fiú otthon egy órát sem élt, és meghalt, de az úrnőnek ez sem volt elég, még három hordó borát is elvette (abstulit). 163 Nemcsak jobbágyait, hanem a városban élő nemeseket is megkárosította a diósgyőri zálogbirtokos úrnő, amint erről Szerafín Kristóf, maga is szolgálván pedig a várnak, panaszkodik. Felesége, nemes Goloffy Dorottya révén nemesi házzal bírt Miskolcon, ahonnan Fánchy Borbála pénzt és 3 hordó bort valamint 2 hordó lőrét (cum vinis dilutis duobus) hurcoltatott el, pahi Török Bálint várnagyot és néhány szolgát bérelvén fel a feladatra (castellano et pluribus servis assumptis). 164 159 OL NRA 723/44 160 OL NRA 723/49 161 BmLt 1501/b Sp. I. 2.k. 14. 162 OL NRA 723/27 163 OL NRA 722/58 164 OL NRA 723/33
