Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 4. Templomok-oltárok

lőbirtokkal javadalmazzák a hívek, mint egy fél évszázaddal, egy történeti korszakkal s egy vallással előbb. A Szentjános szőlőt feleségére, szikszai Bak jános lányára tiltó János kovács 1 családja egy másik kápolnaigazgatósággal hozható kapcsolatba: a Mindszentek ispotályos egyházzal. A Mindszentek egyházát már 1483-ban említi Mátyás király oklevele egy csabai malom ügyében,

82 majd „Beatrix királyné 1489-ben kiadott oklevelében a Miskolcon épült Mindenszentek ispotályos egyháza javadalmai is felsoroltatnak: a csabai malom, le-' gelő, erdő, szőlők és más, jog szerint régtől az ispotályos egyházhoz tartozó és az ott élő szegények hasznára való javak (pertineat ecclesie hospitali omnium Sanctorum in eadem Mykolcz constructae ad usum eiusdem videlicet et pauperum ibidem degentium, provenais ipsius molendini, ac prati et silve ac vinearum, et aliarum rerum ad eandem hospitalem de jure et ab antiquo pertinentium).

83 Ennek az ispotálynak oltárigazgatója 1507-ben szikszai Bak János (Johannes Bachus de Szikszó rector ecclesiae hospitalis Omnium Sanctorum in fine oppidi Miskolcz fundatae).

84 A Bak család tagjai (Bak Imre lánya és Bak Dénes) közötti 1501-ben létrejött szőlő-adásvételnél említik a birtokszomszédot is: a Mindszentek irtványa (in vicinitatibus exstirpationis omnium Sanctorum).

8 A Bábonyibérc irtványainak birtokosai sőt birtokszomszédai között ott találjuk a Bak családot és a mindszenti ispotályt, melynek 6 év múlva bizonyosan Bak János az oltárigazgatója. Ez nem lehet véletlen, s ismét csak felhívja figyelmünket, hogy az egyháziak esetében a birtoklás jogcíme sok esetben nem egyértelmű, nehezen dönthető el, hogy a birtok személyükhöz vagy a stallumhoz tartozik. Mint láttuk, a javadalmakat többször nem az oltár, hanem annak rectora számára teszik. Bak János nem is várja meg az önkéntes adományt, maga fog az ispotály birtokainak minél jövedelmezőbb igazgatásához, melynek csabai birtokát, egy régóta elhagyott és évek óta műveletlenül heverő szőlőt (unam vineam dictae ecclesiae Omnium Sanctorum omnimo desolatam et a multis annis incultam, in promonthorio prenotatae possessionis Csaba) 1507-ben elcseréli egy Miskolc közelében fekvő rétért.

86 A rét egyik tulajdonosa csabai Horváth Gergely (a miskolci oltáralapító és dézsmabérlő Kovács István veje), s a Mindszentek szőlője éppen az ő Perselcz nevű szőlője mellett van, így egy tagban gyarapíthatja birtokát. Milyen hasznos is, ha szőlőknek nevük van! Kovács István, a miskolci templom Mária Mennybemenetele kápolnájának építtetője, tulajdonosa, javadalmazója szintén egy Perselth nevűcssabai szőlőt adományozott kápolnájának, melynek 1489-ben is a Mindszentek a birtokszomszédja.

87 Nem tudjuk, hogyan került vissza a Perzselt szőlő (vagy csak egy része?) a az előbb miskolci majd csabai előnevet használó nemes család birtokába, amelynek őse miskolci kápolnát javadalmazott szőlejével, az utódok pedig a visszaszerzett birtokot még egy másik egyházi javadalommal is gyarapították. A plébániák, kápolnák, oltárok, ispotály javadalombirtokainak művelését a későközépkortól Miskolc zsellérei végezték, akik a Szent István templom melletti utcákon, a Papszeren és Tót utcán valamint a Boldogasszony templom körüli Peceszeren laktak pertinencia nélküli telkeken.

88 1563-ban Ferdinánd király oklevele régi szokásnak (ex antiqua consvetudine), vagyis a későközépkorra visszanyúló gyakorlatnak nevezi, hogy a miskolci zsellérek (inquilini) a plébániagyházak hasznára és javára szoktak szolgálni és 81 Uo. 136. 82 OL Dl 83902 83 Gyulai-Tóth 1993 28. 84 Szendrei 1890 III. 145. 85 Szendrei 1890 III. 131. 86 Uo. 145-147. 87 K.Kovács 1973 57. 88 Gyulai-Tóth 1993 31-33.