Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)
I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 4. Templomok-oltárok
kolci egyház kápolnájában lévő Márai Mennybemenetele oltárának adja, de a szőlő tizedes kilencedjogát fenntartja a monostornak. A szőlőjavadalom, hasonlóan más szőlőadományhoz a szőlőt mintegy jobbágyi birtokot juttatja az oltárok tulajdonába, amely után az egyháznak és a földesúrnak járó kötelezettségeket - azok esetleges elengedéséig - az oltárjavadalom kezelője köteles megadni. A tapolcai apát különleges birtokjoga folytán az oltár szőlőjének nemcsak kilencedére, hanem tizedére is igényt tartott, ami plasztikusan mutatja az egyházi javadalmak és a földesúri jogokkal felruházott kolostor birtokjogának különbözőségét. 1504-ben János, a miskolci Szent István egyház plébánosa, a város összes kápolnaés oltárigazgatója nevében, kérelemmel fordul Anna királynéhoz, hogy mentse fel házaikat (domos) azon összes jobbágyi szolgáltatás alól, melyeket a várhoz fizetnek, mind a bor- és gabonakilenced, mind a cenzus, mind a taxa, mind az ajándékok, mind a munkajáradékok kötelezettségétől. 7 A miskolci oltárnokok (altariste) jó termés esetén 4 félhordó bort szolgáltatnak be a kilencedekből (ex nonis de vino in annis fertilibus provenire possunt vasa media numero quatuor). Négy házuk van Miskolc főutcáján (in teatro): a plébános kőháza, a Boldogasszony-ház, a Szent Mihály-ház és a Szent Benedek-ház (domum lapideam plebani, domum beaté Virginis, domum Sancti Michaelis, domum Sancti Benedicti). A házak utáni egyéb kötelezettségeket, többek között szüret idején a bor várhoz való szállítását, 1 forint és 90 dénár készpénzzel válthatják meg. A házak a hasonló nevű oltárok ingatlanjavadalmaiként részei a mezőváros telekállományának, s az oklevélből kiderül, hogy szőleik is dézsmakötelesek. Anna királyné azonban oklevelében felmenti a plébánost és az összes káplánt (plebanus et capellani) a földesúri járadékok alól azzal a feltétellel, ha a plébános és az altaristák (plebanus et altariste) minden szerdán ünnepélyes misét celebrálnak Szent Anna tiszteletére Anna királyné és utódai lelki üdvéért. A Boldogasszony-ház és Szent István-ház valószínűleg azonos azzal a két fél házzal, amelyet a királyné 1497-ben adományozott a Szent István és Miskolc másik középkori plébániaegyháza, az újvárosi Boldogasszony egyház részére. 73 A két kőből épült félház (mediam et lapideam) jobbágytelken állt, hiszen szántóföld is járt hozzá, amelyet még Pap Simon miskolci jobbágy vetett be, akinek halála után a háramlási jog révén telekrészei visszaszálltak a földesúrra, a királynéra. A házakon és szántókon kívül az elhalt jobbágy után maradt 1 egész és egy fél hordó bort is mezővárosa egyházainak adományozta a királyné, mellyel az elhunytnak adósai tartoztak, a többi nem részletezett csekély adóssággal együtt (paucis debitis per certores debitores obligatis). Az örökös nélkül meghalt jobbágy legértékesebb vagyona, telkén felül, másfél hordó bor volt, adósainál. Az oltárigazgatóságok főutcái, 1504-től járadékmentes házai közül a Szent Mihály-ház nem adomány révén került az oltár javadalmai közé. Özvegy Koromházi Korom Lőrincné nemesasszony, már említett adásvételi szerződése szerint 1500-ban főutcái romos házát, pincéivel, építményeivel együtt valamint a Bábonyibércen lévő szőlőjét 60 aranyforintért adja el tisztelendő András mesternek, miskolci papnak, a Szent István egyház oldalához épített Szent Mihály arkangyal kápolna rektorának (honorabili magistro Andrée presbitero de prefata Myskolcz, rectori Capelle beati Michaelis archangeli ad latus ecclesie parochialis sancti Stephani regis in eadem Myskolcz fundate). 74 Az oklevélben a szőlő új birtokosa maga András pap, és nem az oltár, de Anna királyné libertáló leveléből kitűnik, hogy ott ugyanez a ház (és a külön meg nem nevezett szőlő) már a Szent Mihály oltár javadalma. 71 BmLt Borovszky cédVTapolca. Prot.parvum fol.277. Lelesz 72 Szendrei 1890 III. 141-144. 73 U.o. 128-19. 74 U.o. 130.
