Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

I. A MISKOLCI SZŐLŐ A KIRÁLYI BIRTOKLÁS KORÁBAN (1364-1540) - 3. Kolostorok-szerzetesek

tatójának hagyja. A szőlő topográfiai adatai sem érdektelenek, hiszen a szőlőt nyugatról egy szekérút határolja, egyik részét pedig át is vágja egy másik nagv szekérút (unam portionéin ejusdem vinee intersecat quedam magna et communis via). Csak egy másik oklevélből derül ki, ahol ez a szőlő birtokszomszéd, hogy tekintélyes szőlőbirtokról van szó, melyet az apátúr részben vett Szerémi Pál és Csatár András nem nemes jogállású férfiaktól (a circumspectis viris Paulo Zeremi et Andrea Chatar), a másikat pedig eredetileg Bába Oszvald pap (a discreto viro Osvaldo presbitero Baba) vásárolta a néhai Pálfi Páltól és Miklóstól (a circumspectis condam Paulo et Nicolao Pálfy), s vele cserélte el Jakab tapolcai apát szikszai vásárolt szőlejét (concambuisset). Talán nem véletlen, hogy a diósgyőri remeték között is szerepel egy Oszvald pap, így talán az eredetileg az ő tulajdonában volt birtok került a tapolcai apát jóvoltából a kolostor tulajdonába. Már szinte várjuk, mikor kapják a következő szentgyörgyi szőlőt a pálosok, s nem is kell sokáig, hiszen 1458-ban Gál János pesti polgár (Gallus Johannis concivis de Pesth) néhai Nagy Bálint fiának, Miklós miskolci polgárnak veje, újabb szőlőt adományoz a kolostornak, mégpedig a tapolcai apáttól kapott szőlőjük mellett.

53 Az oklevélből azonban kiderül, hogy nem egyszerű adományozásról van szó, hanem egy előző adásvétel szentesítéséről. Nagy Bálint fiai: Miklós és Ferenc ezt a szőlőt ugyanis előzőleg elidegenítették és eladták (fuisset vendita et alienata) a pálosoknak, s Nagy Bálint veje, lánya és unokája olyan megegyezésre jutott a barátokkal (ad talem devenerunt pacis unionem), hogy meghagyják őket a szőlő birtokában. Nem csodálkozhatunk, hogy a diósgyőri kolostor annyira ragaszkodott ehhez az adásvételhez, hiszen ez az ingatlanszerzés a pálosok Szentgyörgy-hegyi szőlejének egy tagban való gyarapításával olyan szőlőbirtokot hozott létre, amely dacolva a rendház pusztulásával s más veszedelmekkel, átvészelte a kora újkort, s 1702-ben is úgy vették fel Miskolc első ingatlanösszeírásába: fejír barátoké 25 ka, 54 pas. 1458-ban ismét csak a Szentgyörgy-hegyen adományozott a kolostornak egy szőlőt Pető János miskolci polgár az Egri Káptalan oklevelében.

55 Ezt az adományát megismétli a miskolci tanács oklevele 1461-ben, de már azzal a feltétellel, hogy csak akkor legyen a kolostoré, amikor ő a földi világot az égivel felcseréli (volens mutare terrena pro coelestibus), addig a szőlő egészének művelését ugyan a remetebarátok végezzék (integram culturam vinec ipsi heremite exercere tenebuntur), de a termés fele Pető Jánosé legyen (fruetuumque et proventuum quorumlibet directem et equalem mediam partem ipsius vinee cidem Johanni Pethew dicti fratres administrare et reddere debeant). A Miskolc város cipópecsétjével hitelesített oklevélben Pető János halála esetén (viam universe carnis ingrediente^ a kolostort ugyanazokkal a birtokjoggal ruházza fel, amellyel ő is birtokolta a szőlőt.

5 A pálos rend levéltárában fennmaradt 16. századi feljegyzések között szerepel a diósgyőri kolostor egy szőlőcseréje 1406-ban, mellyel Mihály karthauzi perjeltől (Michael prior Carthausiensis) kolostorának (sui monsaterii Pezukoncz vocatam) miskolci szőlejét szerezték meg, amely Szentpéter felé van (versus Zenth Pether). Ugyanitt emlékeznek meg egy szőlővásárlásukról: 1445-ben Lőrinc fia Ágoston és özvegy Lázár Jánosné Márta asszony adják el bábonyibérci (Bambor Bercz) szőlejüket a kolostornak 7 forintért, melyről a miskolci esküdtek állítottak ki oklevelet. 7 Amellett, hogy a pálos barátok más51 OL Dl 14674 Közli: Szendrei 1890 III. 88-89. 52 Szendrei 1890 III. 90. 53 Uo. 89-91. 54 Kötelkönyv 89. 55 OL Dl 15269 56 OL Dl 15547 közli: Szendrei 1890 III. 93-94. 57 Vitae fratrum Ord.Herem.S.Pauli. Egyetemi Könyvtár Kézirattára Ab 151a