Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 3. Kocsmák és kocsmái tatás

szabadon kocsmáltassanak (tarnen ad tempus certum fieri poterit limitatio, quo ipsis civibus libera relinquatur educillatio). 28 A diósgyőri officiálisok a kocsmáitatást sem csak a törvényes keretek között művelték, amint I. Ferdinánd 1564. január 25-i okleveléből kitűnik

52 (6. kép). A Pesthy Ferenc felsőmagyarországi jószágkormányzó, Nagy Márton adminisztrátor és Ferenc deák diósgyőri tisztviselőknek felrója az uralkodó, hogy a miskolciak „minden borát ellenkezésük dacára meglehetősen alacsony áron a magatok számára lefoglaljátok, eladjátok, vagy túlságosan magas áron velük kiárultatjátok. Ráadásul a leghitványabb, romlott és összerázott borokat, melyeket máshonnam hoztatok be közéjük, pintenként osztva szét minden egyes házba, rájuk tukmáljátok (vos autem huiusmodi vina ipsorum omnia ipsis inuitis, oblato uili aliquo precio, pro uobis uiolenter occupare, alienis diuendere uel pro nimis magno precio per ipsos educillari facere uelletis. Insuper uilissima quaeque foetida et corrupta aliunde in medium ipsorum aduecta uina, per pinthas in singulas domos praefinito certo precio distribuentes ipsis imponeretis)". Az oklevél nemcsak a törvénytelen kocsmáitatás technikáját dokumentálja, hogy szinte látjuk a vár tisztviselőit, amint végigjárva a házakat pintenként kimérik kelletlen vásárlóiknak az olcsó, nyúlós bort, hanem a borfoglalás intézményét is, amely a kilencedbor beszedése mellett a legbiztosabb módja a kocsmáitatás alapiát képező kocsmabor előteremtésének. Orosz István a földesúri borelővételi jogról írva 30 részletesen szól a borfoglalás hegyaljai gyakorlatáról a 16-17. században, amely során a földesúr szabott, és Hegyalján nem is mindig alacsony áron mindenki más előtt elsőbbséget élvez a borok megvásárlásánál, amelyre az 1550.36.tc. törvényileg is feljogosítja.

531 A Kamarának a kocsmáitatásra vonatkozó utasításában erre vonatkozott a jobbágyok borának megfelelő áron (precio competenti) való felvásárlása, ha a szükség úgy kívánná (casus necessitatem attulerit).

532 Ferdinánd a jogtalan kocsmáitatást tiltó oklevelében azt is felemlíti, hogy a diósgyőri vár tisztiviselői nem engedik, hogy a miskolciak idegeneknek bort adjanak el, hanem boraikat, melyeket sürgető szükségből más helységbelieknek eladtak, a kocsikról leszedetik (vina ipsorum, quae iam antea urgente necessitate extraneis diuendidissent, de currribus ipsorum extraneorum deponi fecissetis). 33 A borfoglalás a diósgyőri uradalomban is szorosan összefüggött a bor kocsmáltatásával. A Fánchy Borbála által lefoglaltatott több mint 60 hordó bort a miskolciak 100-ra javították a földesasszony halála után (Franciscus Pesthy in propria persona fassus est, quod non sexaginta quinque vasa vini, sed centum occupare fecerat), 34 majd a Kamara az egyéni panaszokat is beszámítván 225 hordóra teszi az 1560-as évek elején elvitt mennyiséget.

535 Ezek között a rabláson túl természetesen volt a borfoglalás legális módján elsajátított mennyiség is, így érthető a Fánchy fivérek védekezése, amikor nővérüket azzal mentették, de hiszen ő vette a borokat. Erőszakos borfoglalás miatt a század végén (1595 körül) is panaszkodnak a miskolciak a bíró és esküdtek tanúvallomásában: boraikat elveszik a földesurak, anélkül hogy 536 fizetnének érte (absque certa solutione preacii)," " ami a város pusztán hagyásának (desolati) is egyik fő okává lett. 1607-ben Czikó János miskolci nemes emel panaszt a vár528 OL NRA 266/13 529 BmLt 1501/bSp.I. 2.k. 10. 530 Orosz 1965 és 1995 93-94. 531 Orosz 1965 5. 532 OL NRA 266/20 533 BmLt 1501/b Sp.I. 2.k. 10. 534 OL NRA 723/41 535 OL NRA 266/13 536 OL UeC 106/75