Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 2. Érték és mértékek

félhordót ajánlottak, nemkülönben a kapitány válaszát, hogy kevesli a bormennyiséget, mivel ezen a helyen a boroshordó nem nagyobb 7 akósnál (non ultra continetur akones septem ad summum).

503 Ha az akót a korban legnépszerűbb 64 budai iccés budai akóval azonosítjuk, akkor a diósgyőri hordót 448 iccésnél nem becsülhetjük nagyobbra. Szinte magától adódik a megoldás: a 420 iccés gönci hordó! A Diósgyőrbe került kapitány a gönci hordóval, mint helyi szokásos mértékkel találkozott 1563-ban. Ennek ismeretében a diósgyőri vár inventáriumában inkább a „közönséges (communibus)" gönci hordót tekinthetjük a helyes mértéknek. A bizonyosan használt gönci, gönci fél ill. 500 icce körüli boroshordó mellett a Városkönyv említi az átalagot is: Albert Lászlóné hagyatéki leltárában 4 üres hordó, 4 kád és 1 lőrével félig teli hordó mellett. 04 Az átalag (= kisebb hordó) a leltár szerint 10 köblös. Miskolcon a 16. században az usualis köböl megegyezett a kassaival,

505 ezért az átalag 160 iccésre, a gönci félnél is kisebb nagyságra becsülhető. A hordómértékeknek, a kortársak számára természetes sokféleségére mutat Szalay Ambrus diósgyőri jószágkormányzónak Nyáry Pálhoz írt levele 1606-ból, amelyben két 53 köblös, egy 49 köblös, egy 35 köblös, két 33 köblös és egy 13 köblös hordót említ, melyek a vár pincészetében (köelikban) várják a földesurat.

50 Ha 16 iccés kassai köblöt számítunk: 848, 784, 560, 528 és 208 iccés hordókat*kapunk, amelyből az utolsó egyezik a 210 iccés gönci féllel. Az űrmértékek dzsungelében az egyetlen biztosnak tűnő tájékozódési pont az icce, amelyen a korszakban Miskolcon a legáltalánosabban használt budai iccét értik. A város, amely a szőlőbirtok feletti bíráskodási, jogbiztosító hatalommal él, a mérték felett is hivatali jogot gyakorol, elősegítendő a bor forgalmának megbízható dokumentálását. A város már 1584-ben statútumot hoz a mértékhitelesítésről, mely szerint a tanács tagja ingyen hitelesítheti mértékét, az iccét és feltehetőleg gabonamértéknek használt negyedet.

507 A híg űrmértékek között a köböl meghatározása már korántsem olyan egyértelmű, mint az iccéé. A kora újkorban ismeretes a miskolci köböl mértéke, amely a 16. században a kassai borköböl nagyságával egyenlő. A dézsmajegyzékekben helyi köbölnek (cubulus loci) ismert mérték a kassaihoz hasonlóan 16 iccés, csak a 17. század elejétől lesz 508 20 iccés a miskolci köböl. A köböl mértéke közelebb visz a hordómértékek meghatározásához is. 1585-ben Miskolcon „adósságért úgymint 7 forintért miskolci köbölben 30 köböl bort" adnak az adósok.

509 A 30 miskolci=kassai köböl (480 icce) megfelel egy gönci hordónál is nagyobb egységnek. Az adósok a jövendő szüretre igérik a bort vagyis mustot, amely megfelel a János deák perében említett 1586-os gönci hordó bor-must (420 icce) 6-7 forintos becsértékének. Az 1606-ban, a diósgyőri uradalmi pincében is 33-35 köblös hordókat említenek, így talán megkockáztathatjuk, hogy a Miskolcon és környékén egyik általánosan használt hordót a gönci hordónál nagyobb, 500 icce körüli hordóval azonosítsuk, amelybe 30-35 miskolci-kassai köböl, vagyis 350-400 liter bor fért. Az egri vár hordóméreteinek vizsgálata során az egri egyházmegye dézsmakerületeiben is a 300-400 liter közötti hordó503 OL NRA 723/22 504 M.jk. 140 505 Bán 1978 70-71. 506 OLP 707 No. 8251 507 M.jk. 221. 508 Bán 1978 70-71. 509 M.jk. 256.