Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 1. Szőlőművelés-borkultúra

16. kép. Az Avasi református egyház úrasztali pohara, 1588. (Az Avasi református egyház, Miskolc tulajdona. Fotó: Bujdos T.) rium tanúsítja, hogy a fűszerezés sokszor nemhogy a bor javítást, hanem a bor romlását segítette elő. A diósgyőri birtokosok ill. a várbeliek az égetett bort (pálinkát) is kedvelték, erre utal az 1563-as leltár is: Adustum vinum in vase mediocre vas 1/2 (Egetett bor közepes/félhordóban - 1/2).

462 Az égetett bor a 16. században még nem volt általános, erre utal, hogy a bártfai számadáskönyvek csak egyszer, 1505-ben említik mint vinum sublimatum.^ Az égetett bort nemcsak a várbeliek kedvelhették, hiszen 1597-ben a vármegyei jegyzőkönyv feljegyezte, hogy a megyegyűlés alkalmával „Nagy András Pete László zolgája fegveres kézzel Puskaia chövet rea vonván, és az égetet bortul rézegh lévén hatalmasul giölésünkre reá jöve."

464 Közvetve az égetett bor bizonyos kultuszára enged következtetni, hogy Miskolcon 1577-78-79-ben bordézsma-adó volt Borégető Antal, 1583-ban és 1594-ban Borégető Imre, ill. 1594-ben özvegy Borégető Antalné.

465 Az égetett szesznél azonban sokkal gyakrabban részegedett le a kor embere a bortól, lőrétől, melynek fogyasztása általános volt a 16. században. 1589-ben a vármegye előtt egy peres ügyben elhangzott, hogy az alperes Alacskay György egy vasárnapon felkereste a felperest Dobossy Mátyást, de „nem találta otthon, mert az valamely pincében Bakos 462 OL UeC 87/68 463Fügedi 1972 51. 464BmLt 501/1 3.k. 540. 465 OL Reg.Dec. Borsod 1577/6, 1678/5, 1579/13, 1583/19, 1594/13