Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században (Officina Musei 3. Miskolc, 1995)

IV. A MISKOLCI BOR FORGALMA - 1. Szőlőművelés-borkultúra

eszközt nem írtak össze, találtunk azonban egy 1629-ből származó várleltárt, amelybe az alábbi tárgyakat lajstromozták: „Az Tárházban vagyon Egi bor hidegiteo desa (No 1) Három teolttfa czeber (No 3) Egj puton Pinczeiben wagion Teli teöltött tizen hett hordós bor (No 17) Leöre teli (No 8) Üres hordó (No 13) Egj kád (No 1) Kett eöreögh korczolya Egi kiczin korczolya Egj feniő köblös desa"

439 Az eszközök azonban a szakszerű szőlőművelő kéz (és fej!) nélkül semmit sem érnek. A borsodi szőlőművelés szakaszait a 16. század végén bejegyezték a Liber Redituumba a sajószentpéteri egyház vizitációja alkalmával. „Vagyon két szőllő, kinek egyikét Czolya Szőllőnek hívják, a másikat pedig Leányos Szőllőnek. E két Szőllőnek minden míveivel a Kassaiak tartoznak. Az az tartoznak megnyitni, megmettzeni, homlítani, annak utána háromszor megkapálni, fel kötni és végre be fedni."

440 Ez a munkamenet egyezik a korabeli hegyaljai gyakorlattal.

441 Miskolcon 1577-ben az István deák által cserélt szőlő „parlag volt: fedve, metzetlen". 442 A birtokcserére vonatkozó oklevél szerint az új tulajdonos 28 forintot leszámított, mivel az általa adott igen jól megművelt (optime excultam) szőlőt már megnyitották és az első kapálást is szorgalmatosan elvégezték rajta (vineam discoopertam et primam fossionem diligenter absolutam).

443 A Városkönyvébe is úgy íratta be Bornemissza István a cserét, hogy az általa adott szőlőt „megmetszette, megnyittatta, megkapál tattá".

444 A csereoklevél kelte: 1574. Szentháromság ünnepe utáni kedden (feria tertia proxima post festum Sanctae Trinitatis), vagyis a két birtok cseréjét Pünkösd előtt foglaltatták írásba a birtokosok, amikor az első kapáláson már bizonyosan túl voltak. A szőlő megnyitását Bél Mátyásnak a miskolci borról írott 18. század eleji kéziratos monográfiája arra az időre teszi, amikor a föld megszabadul a hó terhétől (humo nivibus resoluta).

44 Az 1560-as években az említett kassai Nyikos Lőrinc kereskedő megjővén Moldvából, szőlőjét, melyet felesége befedetett (coopire fecit), „a havas napok után m

egnyittatta és műveltette (post dies Navales praefatam vineam Aperire colereque feci)". 6 A szőlő trágyázásáról nincsen adatunk, de a szántóéról igen. A Bedegvölgyön 1599ben Her Józsa vett egy irtványt, melyet elleneznek. A tanács döntése alapján az örökösök, ha felnőtt kort elérik, a vételár letételével megszerezhetik, „de ha olyankor akarnánk letenni a pénzt, hogy aratás után megganajozta volna, tehát addig el ne vehessék, hanem 439 OL P 707 Fasc.7. No.2635. 440Szuhay Benedek: Az egyházlátogatás. Miskolc, 1900. 148. 441 Balassa 1991 172-256. 442 M.jk. 99. 443 OL P 108 Fasc.L. No.241. 444 M.jk. 99. 445 Bél 1720 k. 446 OL NRA 723/19.