Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
A RÉPÁSHUTAI ÉS A GYERTYÁNVÖLGYI ÜVEGHUTÁK
A cégjelzéses iratokon már 1845-től üveggyárnak nevezték a gyertyánvölgyi hutát. Ez az elnevezés azonban csak 1865 után illette meg, amikor Schir József özvegyétől, Desper Magdolnától a cseh származású Schusselka Gusztáv vásárolta meg az üzemet. Schusselka Schir Józsefhez hasonlóan 24 évre kötött bérleti szerződést a Pénzügyminisztérium Erdészeti Osztályával. Ez a szerv vette át ugyanis az uradalmi rendszer 1858-ban bekövetkezett felszámolása után a Bükk hegységi állami erdőbirtokokat, amelyet azonban továbbra is diósgyőri uradalomnak neveztek. 114 Schusselka a Schir József által 1834-ben megkötött bérleti szerződés feltételeivel azonos módon lett Gyertyánvölgy bérlője. Ez a szerződés is világosan kimondta, hogy „a bérleti idő tartama alatt újonnan épített üveggyári épületek, lakóházak és melléképületek csak időlegesen lévén a bérleti idő tartamára a m. kir. erdészeti kincstár kizárólagos tulajdonát képező területen felállítva, onnan-pedig a bérlet lejártával vagy időközbeni megszűntével, illetőleg bármikor eltávolíthatók lévén". A szerződést egy súlyosbító záradékkal is kiegészítették, amely szerint „a bérleti idő lejártával Schusselka Gusztáv bérlő a m. kir. kincstárnak azon épületeket, a melyeket ez megtartani, illetve megszerezni kíván, ezek bíróilag megállapítandó becsára 50%-ának megtérítése mellett leltárilag feltétlenül átadni köteles". 115 Ezek a súlyos feltételek sem akadályozhatták meg azt, hogy Schusselka Koós Mártonnal, illetve annak halála után fiával, Koós Soma kereskedővel és bankárral fenntartva üzleti kapcsolatát jelentős tőkét invesztáljon a gyertyánvölgyi üveggyártásba. Új épületeket emeltek, s modern gőzgépeket helyeztek üzembe. 1865-től összesen 9 épület állott a gyertyánvölgyi gyártelepen: két istálló, két munkáslak, lakóház, irodaépület, korcsma, szín, valamint gyárépület. 116 A 18. századi üveghuták telephelyén a hutaműhely és a hutásmester lakóháza állott. Ezeket az alapépületeket követték a munkások által épített lakóházak, amelyekből később egy-egy hutatelepülés alakult ki. Gyertyán völgy ben, az épületek nagy száma, valamint Répáshuta közelsége miatt, soha nem alakult ki település. A szakmunkások és családtagjaik a hutelepen laktak, a segédmunkások pedig Répáshutáról jártak be. A gyertyánvölgyi üveggyártás a bükki üvegipar történetében már a gyáripari jellegű termékelőállítást képviselte. A bérmunkások alkalmazása, a gőzgépek üzemeltetése, valamint a kereskedelmi tőke termelésben való részvétele a bükki üveggyártás történetében legmagasabb szintű termékelőállításhoz vezetett. Az 1871-ben üzembe helyezett 12 lóerős gőzgép két zúzdát működtetett, de ezenkívül felhasználták az üvegcsiszoló berendezések, így 6 köszörülőkorong, és egy esztergapad üzemeltetésére is. A bükki üveggyártás történetében először Gyertyánvölgyben készítettek csiszolt, metszett és vésett díszú üvegeket. A kristálystílus bevezetése a termelésben a korábbi üveghutákkal szemben jelentősebb 114 A diósgyőri uradalom területi csökkenésére és az irányításában bekövetkezett változásokra L. Szilas G.-KolossvárySzné., 1975. 140., 151-152. 115 A szerződés megkötéseit és feltételeit L. Jegyzőkönyv és végzés... 1895. 47-48. HOM. HTD. Ltsz. 53.4496.1. 116 Vö. A Jegyzőkönyv és végzés anyaghoz tartozó szerződések (Pacht-Vertrag). 7. számú melléklet. HOM. HTD. Ltsz. 53.4496.2.; és Tervrajzok a diósgyőri uradalom telekkönyvezéséből. VIII. sz. tervrajz. HOM. HTD. Ltsz. 53.4496.5.
