Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

A RÉPÁSHUTAI ÉS A GYERTYÁNVÖLGYI ÜVEGHUTÁK

zett". A bérleti idő lejárta után a bérlő csak az épületek építőanyagára és a ben­ne levő felszerelésekre tarthatott igényt, de ha a kincstár jónak látta, akkor meg is vásárolhatta a hutaépületeket és berendezési tárgyaikat. A bérleti szerződés feltételeinek megsértése esetén pedig az épületek és a berendezések ingyen az uradalom kezelésébe kerültek volna. 108 A bérleti szerződés feltételeinek súlyossága ellenére az üveghuta Gyer­tyánvölgybe telepítése szerencsés vállalkozásnak bizonyult. Az óhutai üzem Új­hutára és a répáshutai üzem Gyertyánvölgybe telepítésének összehasonlítása is eleve a kedvezőbb feltételek meglétére utal. Sem Ohután, sem Gyertyánvölgy­ben nem használhattak vízienergiát a törőmalmok működtetésére. Amíg azonban Újhuta 5 kilométerre volt az előkészítő műhelytől, addig Gyertyánvölgy csak két kilométerre. Az ömlesztésre szolgáló alapanyagok szállítása mellett a fa ki­termelése, s az üveghutához szállítása is sokkal egyszerűbb, gazdaságosabb volt, mint az újhutai üzem esetében. Ugyanis az üzem közvetlen közelében helyez­kedtek el azok az erdőterületek, ahol a kitermelést 1830-1840 között lehetett megkezdeni, s szinte a 19. század végéig folyamatos termelést biztosítottak. Az üveghuta kedvező adottságaira utal az is, hogy éppen Gyertyánvölgyben helyez­kedtek el a nagy kvarchomok lelőhelyek, amelyek megközelítése más üveghu­ták számára nehézséget okozott. A kedvező feltételek eredményeként a gyártyánvölgyi üveggyártás fejlődésnek indult. 1848-ban már 60 munkás élt az üzem telephelyén. Ezek szakmunkások voltak, a bérlő alkalmazottjai, akiknek az üzem területén szálláshelyet biztosítottak. 109 A gyertyánvölgyi üveghuta alapítója, Schir József régi üveges család le­származottja volt. Édesapja az egykori újhutai üzem szakmunkása, bátyja, Schir Ferdinánd pedig a miskolci asztalos céh üvegesmestere volt, aki többször a céh másodjegyzői tisztét is betöltötte. Öccse, András pedig a miskolci Buttykay-féle kőedénygyárban dolgozott, mint formakészítő szakmunkás. Schir József család­jának tagjai az újhutai üzem bezárása után is szoros kapcsolatban maradtak az üvegkészítéssel. Mint hutások a kisgyőri református egyház üveges munkálatait rendszeresen ők végezték. 110 A család férfi tagjai jelentős mértékben támogatták Schir József vállalkozását. Talán nem véletlen, hogy Schir Ferdinánd éppen ak­kor kért jelentős kölcsönt az asztalos céh atyamesterétől, amikor öccse a gyer­tyánvölgyi terület újbóli kibéreléséről tárgyalt az uradalommal. 111 A családi támogatás mellett sikerült megszerezni Koós Márton gazdag miskolci kereskedő anyagi támogatását, aki 1845-ben 10 000 forintot bocsátott a hutabérlő rendel­kezésére. Koós feltételként szabta, hogy a hutásmester áruban köteles a kölcsön­108 Jegyzőkönyv és végzés a diósgyőri m. k. kincstári uradalomhoz tartozó, Diósgyőr határában, vala­mint a telepítvényes községek határain fekvő, a m. k. kincstár tulajdonát képező ingatlanoknak a kincstár keze­lési ágazatok szerinti elkülönítéséről. 1895. 47-48. HOM. HTD. Ltsz. 53.4496.1-2. 109 L. Csiffáry G., 1994. 53-54. 110 A miskolci asztalos céh iratai. HOM. HTD. Ltsz. 76.10.1. A céh jegyzőkönyve.; Molnár L., 1966. 255. Itt is szerepe] Schir András neve, aki a Buttykay-féle kőedénygyár „porcellanae confectora" volt. 111 A miskolci asztalos céh iratai. HOM. HTD. Ltsz. 76.10.1. A céh jegyzőkönyve.

Next

/
Thumbnails
Contents