Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
AZ ÚJHUTAI ÜVEGGYÁRTÁS TÖRTÉNETE
A Neue Glashütten, vagyis az új üveghuta kezdetben 2 épületből állott és a hozzá csatlakozó „silányul fedett faépület"-ből. Egy 1759-ből származó leírás szerint is, mely az üzem építtetőjének Grassalkovich Antalt tüntette fel, szintén csak 2 épület állott a telepen, miközben Ohután már 20 lakóház létezett. 85 Az új üveghutának a régi üzemmel szemben volt egy nagy hátránya. Nem volt a közelben folyóvíz, amellyel biztosíthatták a törőmalom üzemeltetését és az üvegkészítés vízszükségletét. Az új üzem törőmalma továbbra is Ohután működött. Onnan szállították az óhutai lakosok által kitermelt és előkészített nyersanyagot a mintegy 5 kilométer távolságra levő üzembe. Az üveghuta az 1760-as években 9 szakmunkást foglalkoztatott. Öt üveg tsinálót, két hamu égetőt és egy-egy kemence mesteiX, fűtőt és sótos tsinálót? 6 A mesterek nevét egy „Győri Üveg Huttában Hutás Legények által különös Üvegekk végben vitt Munkájárul való" elszámolás őrizte meg. 87 A mesterek név szerint „Srajnner Venzel, Maticsák Joseph, Fridiik Benedek, Bartos Gáspár és Ondró, Prácsik Antal, Biller Jakab, Flekács Mártony, Sir János". Közülük hárman vagy négyen nevük után ítélve német, a többiek pedig szlovák származásúak voltak. A hutáslegények az előállított termékek értékének egyharmadát kapták fizetségképpen. Emellett természetbeli juttatásban részesültek; élelmet és bort kaptak a huta bérlőjétől, a hutásmestertől. Nem ismerjük pontosan, hogy az üveg csinálok milyen speciális munkafolyamatokat végeztek. Számuk, valamint a huta bérleti szerződésében megjelölt karikaüveg gyártás arra enged következtetni, hogy elsősorban ablaküveget készíthettek fúvással. Számuk és a múhelykemence nyílásainak száma megegyezik, így egyszerre négyen dolgozhattak. Természetesen ez nem zárja ki az öblösüveg készítésének lehetőségét. Ugyanis a fúvással történő karikaüveg készítés és az öblösüveg készítés technikája nagy hasonlóságot mutat. A sótos csináló mester mintegy előmunkás volt. O készítette a komolyabb szakmai ismereteket igénylő formába fúvott, szögletes testű és nagyobb méretű üvegeket, a pincetokba való palackokat, butelliákaX, butykosokat. A nagyobb méretű formába fúvott üvegek készítése sokkal jobban igénybe vette a szervezetet, mint egy kis pohár, vagy éppen karikaüveg készítése. A kemencemester elsősorban a különböző funkciójú kemencék hőmérsékletét biztosította. A folyékony üvegmassza állandó, feldolgozásra alkalmas állapotban tartása külön szakértelmet igénylő foglalkozás volt. Az olvadt üveg színéből, fizikai állapotából kellett következtetni a megfelelő hőmérséklet biztosítására. A kemencemester készítette egyben az öblösüveg gyártásához szükséges formákat és az üvegmassza olvasztásához a tűzálló tégelyeket is. 85 Ez a bizonyíték arra, hogy a Bükkben táblaüveget is készítettek. 86 HOM. HTD. Ltsz. 69.5.75. 87 BmL. XI/601. A diósgyőri koronauradalom iratai. 666. sz. irat. „A Diósgyőri Üveg Huttában Hutás Legények által különös üvegekk véghez vitt Munkajarul való redukció 1767." A hutáslegények összesen 663 rajnai forint 47 1/2 krajcár értékű üveges munkát végeztek. Fizettségük 221 Rf 16 krajcár volt. „Ezen fellyül egy Hordó Palenka és Ket Hordó Serret az említett Inspector restai".
