Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)
A DIÓSGYŐRI KORONAURADALOM GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK FŐ VONÁSAI A 18. SZÁZADBAN
munkásokkal együtt alakították ki az uradalom huta- és hámortelepüléseit, Ó-, Új- és Répáshutát, valamint O- és Újmassát. 52 Az erdők hasznosítására épült üveg- és vasipar mellett új iparágak is kibontakoztak. 1775-ben Diósgyőrben megkezdte működését egy, évi 16 ezer tégla égetésére alkalmas üzem és ugyanebben az évben felépült Hámorban egy puskaporkészítő malom is. Néhány évvel később pedig egy nagy fűrészüzem és egy papírmalom is létesült. 53 Az új ipari üzemek alapítása is azt jelzi, hogy a 18. század első felével ellentétes, tehát az erdőségek fokozottabb gazdasági hasznosítását célul tűző birtokpolitika az uradalmi jövedelmek növelésének reális lehetőségét az ipari termelésben látta. Minden más ágazatot, így a földművelést, a bortermelést, s ezen túl a jobbágyi szolgáltatásokból származó jövedelmeket ennek alárendelten kezeltek. 54 Alátámasztja ezt az is, hogy a magyar kamarai szervek az uradalmi birtokpolitika megvalósítása érdekében még a bécsi udvar törekvéseivel ellentétes iparpártoló tevékenységre is hajlandóságot mutattak. 1770-ben, amikor egy magánkezelésben levő üveghuta és a Fazola Henrik által alapított, de a bécsi udvar támogatását élvező vashámor működött az uradalmi birtokokon, mindent elkövettek az üveghuta működésének beszüntetésére. Indokként azt hozták fel, hogy az évente 4-5000 öl fát felhasználó üveghuta veszélyezteti a vasgyártó üzem működtetéséhez szükséges faanyag biztosítását. A bécsi udvar azonban az uradalmi igazgatóság ellenállása következtében csak az üveghuta tevékenységének korlátozását érhette el. Mária Terézia rendelete tükrözi ezt a kompromisszumot, amely az udvar és a kamara között létrejött. A bécsi udvar végül megelégedett azzal, hogy az üveggyártást és alapanyagának, a hamuzsírnak a készítését korlátozták és ígéretet tettek, hogy az erdők fáinak nagyobb részét a vasgyár működéséhez biztosítják. 55 Ellentétek mutatkoztak a diósgyőri papírmalom alapítása kérdésében is. 1773-ban Szőlősy Ferenc uradalmi kormányzó pártfogásba vett egy papírmalom építési tervet. Egy Altman Móric nevezetű papírkészítő mester felajánlotta a magyar kamarának, hogy Diósgyőrött a Szinván egy papírmalmot létesít, amennyiben vállalják annak finanszírozását. A tervek szerint 11 867 forintba került volna az üzem felépítése, ha Altman mester elvállalta volna az üzemeltetését és bérleti díj fejében megtérítette volna az alapító tőkét kamatostól együtt. E kecsegtető üzleti ajánlat kezdetben megbukott a bécsi udvar ellenállásán, de Szőlősy prefektus addig ostromolta beadványaival felettes kamarai hatóságait, amíg az építési terv valóra válhatott. 56 A bükki üvegipar kialakulása, fejlődése tehát a Rákóczi, a Károlyi, a Batthyány, vagy a Pállfy uradalmak üvegiparának kibontakozásához hasonlóan a 52 BakJ., 1932. 6.; Sipos /., 1958.5-7. 53 OL. Delin, 6-579. A diósgyőri koronauradalom összeírása 1775 augusztusában. 54 Valószínű, hogy az erdőgazdálkodás előtérbe kerülésére azért is került sor, mert az 1770-es évektől ismét bérben volt a diósgyőri uradalom. E korszak története sajnos nem tisztázott, további kutatásokat igényel. Tény azonban, hogy a bérbeadás nem változtatott a Grassalkovich-féle birtokpolitika folytonosságán. Vö. Nagy /., 1971. 219. 55 SoósL, 1960. 12. 56 A diósgyőri papírgyártás okmányai a bécsi Hofkammersarchivból. HOM. HTD. Ltsz. 76. 1008.1-13.
