Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Officina Musei 2. Miskolc, 1995)

BEVEZETÉS

részeken lehetett csak az üvegfelületeket mélyíteni, de még így is nagy nehézséget jelentett a mívesen díszített tárgyak előállítása. Alapvetően megváltozott azonban a helyzet, amikor olyan üveget tudtak előállítani, amely elviselte a díszítés szempontjából felesleges üvegrészek eltávolítását. Ilyen minőségű üveget 1670-1680 között Észak- és Dél-Morvaország három hutájában egyidejűleg sikerült kikísérletezni. Ez is káliüveg volt, csak a korábban ismerttel szemben nagyobb arányban tartalmazott krétát, ami jelentősen fokozta szilárdságát. Ezt az üvegtípust felfedezésétől kezdve cseh kristályüvegnek nevezték.

13 Ugyanebben az időszakban sikerült Angliában is előállítani egy olyan üvegfajtát, amely még a cseh kristályüvegnél is tökéletesebben megfelelt a metszéssel, véséssel történő díszítő eljárásoknak. Ez a 17. századi angol találmány az ólomüveg, amely az összes ismert üvegfajtánál puhább, de nagyobb fajsúlyú volt.

14 Előállítása széntüzelésű kemencék alkalmazását feltételezte, s ezért nem válhatott a korabeli Európában a cseh kristályüveghez hasonló jelentőségűvé. A 17. század végén az üvegmetszés európai központjai Németországban, a kristályüveg előállító üzemek pedig Csehországban voltak. E két ország üvegipara rövid ideig szimbiózisban élt. A német üvegesek Csehországban (Morvaországban) sajátították el a kristályüveg előállításának ismeretét, ugyanakkor a cseh üvegdíszítés német hatás alatt állott.

15 A cseh üvegipar fejlődésével a német üveggyártás azonban nem tarthatott lépést, mert ott a termékelőállítás a díszítés mellett csak másodlagos szerepet töltött be. A német és a cseh üvegipar versenye már a 18. század elejére eldőlt az utóbbi javára. A 17. század végén nem volt Csehország morva részén olyan kerület, ahol ne működtek volna üveghuták. A kristályüveg felfedezését követő nagy hutaalapítási láz idején voltak olyan évek is, amikor 20 üvegkészítő üzemet létesítettek. A 18. század első harmadának utolsó éveire a csehországi üvegipar messze kielégítette a hazai igényeket, az összes termék kétharmadát külföldön kellett eladni. Jól szervezett kereskedő társaságok a világ minden részére eljuttatták a metszett cseh üveget.

16 Igaz, voltak olyan európai országok, mint Spanyolország, Németalföld, ahol az üveggyártást még a lokális vonásokkal kiegészített velencei hatás jellemezte, de ez nem akadályozhatta meg a cseh üveg divattá válását, rohamos hódítását. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint az, hogy még Velence üvegesei is Csehországba mentek az új üveg készítésének mesterségét elsajátítani.

17 A 17-18. század fordulóján, a velencei üveg hanyatlása és a cseh kristályüveg térhódítása idején hazánk azon országok közé tartozott, amelyek még a velencei üvegművészet hatása alatt állottak. Az „olasz reneszánsz formaérzéséhez" és a fúvott üvegstílushoz olyan erősen kötődött üvegiparunk, hogy ezt a 13 Uresova, L. 1973. 133. 14 Schmidt, R. 1912. 391. 15 Schmidt, R. 1912. 259. 16 A cseh üvegkereskedők a 18. században már szinte a világ összes országába eljutottak. Cadizon keresztül Amerikába is gyakran exportáltak üveget. Állandóan felkeresték Londont, Moszkvát, Konstantinápolyt, Amszterdamot, Párizst, sőt később Velencét is. Vö. Vúvra, J. R. 1954. 142., 146. 17 Érdekes eset, hogy 1736-ban Giuseppe Briati Csehországban mint portás leste el az üvegkészítés titkát és hazájába visszatérve rövid időre fellendítette a Velence-Muránó üvegiparát. Vö. Divald K., 1912. 357.