Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)
A SZARVAS
92. kép. Takácsszötles (Erdély, 17. század) Textilek A szarvasalak évszázadok óta kedvelt motívuma a szövött textíliáknak is. A keleti selymeken, brokátokon fóleg a dús növényekkel és sokfajta állatalakkal jelzett „édenkerti" környezetben találjuk a szarvast, de szívesen ábrázolják vadászjelenetekben is. A reneszánsz szabályosabb díszítményű szövött kelméin is gyakran feltűnik a szarvas. Itt általában ritmikusan ismétlődő motívumokban szerepel: szembenéző vagy egymásnak hátatfordító-visszatekintő változatban virágtő, életfa két oldalán, esetleg szájukban szívet tartva, vagy sorba rendezve - lépegető vagy szökellő pózban. Elsősorban itáliai és német 269 műhelyekből maradtak fenn szép szarvasos kelmék. Ezek a bonyolult kompozíciók a mezővárosi-falusi takácsmesterek kezén ugyan a mintakönyvek és mintavándorlás révén tovább öröklődtek, ugyanakkor le is egyszerűsödtek. A 16-18. századi takácsszőtteseken a szigorú csíkritmus szélesebb figurális sávjaiban más állatokhoz hasonlóan életfa, virágtő két oldalán tűnik fel a kecses szarvasalakokból szerkesztett, ismételt minta szökellő vagy lépegető változatban. A mintát gyakran fejjel lefelé is letükrözték a szövéssel. Az esztergomi Keresztény Múzeum őriz abrosz végeket, 270 kendőket a 16-18. századból, szebbnél szebb szarvasos mintaváltozatokkal. Falusi takácsmesterek és a szövő parasztasszonyok is tovább örökítették e mintákat, a technikai adottságokból is következően, leegyszerűsített változatban. Egy Tolna megyéből származó dísztörülközőn és a Déri Gyűjtemény egy erdélyi szőttesén szemmel láthatóan azonos minta két különböző megvalósításával találkozunk. 271 A 19-20. századi parasztszőtteseken a szarvasminta - a régebbi szabályos szerkezet fellazulásával - egyszerű sormintává válik, egy, esetleg két motívum mechanikus ismételgetése lesz (92., 94. kép). 269 Vö. Ernst Fleming 1927. 270 Vö. Gervers-Molnár Veronika 1983. 16., 64., 82., 83., 84. kép; Bobrovszky Ida 1975. 153. 271 Vö. Déri Gyűjtemény ltsz. 683., és Fél Edit-Hofer Tamás 1975. 526.
