Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

A SAS

75. kép. Faragott széktámla (Dunántúl, 19. század) 76. kép. Faragott széktámla (Omány, Borsod m. 19. század) zatosságban jelenik meg a sas alakja e széktámlákon. Sokszor az ornamens, eredeti értelmének elhomályosulásával egészen megváltozik, és a szimmetrikus formák, valamint a pozitív és negatív felületek játéka válnak a legfőbb alakító tényezővé. Eltűnik a korona, és átalakul a két fejet összekötő statikai és dekoratív elemmé. A nyakak, a szárnyak és a farktollak közötti felületek öncélúan díszítménnyé, általában szívforma lyukakká alakulnak. A sas külső kontúrjai is barokkosán kanyargó szimmetrikus indákhoz hasonlítanak, 207 s gyakran uj értelmet hordozó, növényi természetű formákká szerveződnek. A fenti formai és tartalmi átalakulásra különösen német nyelvterületről maradtak fenn szép és változatos példák a széktámlák díszítményein. Magyar nyelvterületen is elterjedt volt a sasos támlájú szék, néhány dekoratív változatát Malonyai Dezső is közölte a Dunántúlról. A kétfejű sas sziluettje a nemzeti címer és sorakozó lovas huszárok társaságában megjelenik a századforduló táján Nógrád megyében kedvelt áttört szék- és padtámlákon is. A díszítmények együttese a millennium időszakának hazafias öntudatát Szintén sablonok segítségével került a sasforma a kelengyeládák, majd a szekrények iáira, gyakran úgy, hogy a sas szívpajzsa egyúttal a kulcslyukat, illetve a zárat is feKülönösen figyelemre méltó, hogy a kétfejű sas ábrázolása olyan kifejezetten népi használati tárgyakon is fel-felbukkan, melyeknek mind funkciója, mind díszítmény világa egyértelműen paraszti. Különösen szép és gazdag a Szolnok megyei Kőtelekről szárma207 Vö. Reinhard Peesch 1981. 191. és Theodor Bossert 1962. 19. 208 Malonyai Dezső 1911., és K. Csilléry Klára 1975. 49. 209 Arthur Haberlandt \9\1. 48. sugallja. 208 di. Fafaragás