Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben (Officina Musei 1. Miskolc, 1993)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ „A népművészet kutatása hallatlanul fontos kérdése az egyetemes magyar kultúrának. Jelentős, mert népművészetünk világviszonylatban is elsőrangú, jelentős, mert a magyar nép legsajátosabb alkotása. E kettős qualitásánál fogva nálunk jelentősebb, mint bárhol másutt a világon" - írta Balogh Jolán 1967-ben.

1 A magyar népművészethez kapcsolódó mozgalmak és kutatások története sajátos vonulatot képez a magyar művelődés, a nemzeti kultúra történetében. Ennek áttekintése keretet adhat e dolgozat célkitűzéseinek megfogalmazásához is.

2 Magyarországon csak a múlt század második felében, a népköltészethez képest viszonylag későn irányult a figyelem a népi díszítőművészetre. „A népművészeti érdeklődés alapvető késztetései nem tudományos, hanem művészeti-esztétikai, sőt új vonásként gyakorlati-gazdasági alapokra támaszkodtak" - állapította meg Kósa László^ A népművészeti érdeklődés ugyanis a múlt század közepétől a világ- és országos kiállításokkal összefonódva bontakozott ki, ahol a háziipar és annak művészi szintű termékei egyre jobban reflektorfénybe kerültek.

4

A múlt század második felében azonban a háziipart még az iparművészet részeként kezelték, ez a szemlélet magyarázza Jankó János megállapítását is: „Hazánkban a néprajz szülei az iparművészet és a háziipar voltak." A népművészet, a díszített szép tárgyak, korabeli szóhasználattal a „háziipar" felfedezése hamarosan felvetette az eredet kérdését is: honnan származik, milyen eredetű ez a gazdag, díszes művészet. „A kor őstörténeti hangoltságát tekintve nem meglepő, hogy az értékeket »ősi« minősítéssel kívánták bizonyítani" - írja Kósa László* E tudománytalan, de célzatos elméletek, eredetmagyarázatok hatásos képviselője volt Huszka József. A magyar díszítő stíl (1885) című munkájában a magyar népi ornamentika eredetét végső soron egészen az iráni, perzsa-szasszanida művészetre vezeti vissza. Elmélete szerint a népművészet sajátosságainak kimutatásához az elnyugatosodott magyar művelődés keleti alapjaihoz kívánt visszanyúlni. Huszka már saját korában nagy szakmai vihart váltott ki gondolataival. „Egyet azonban nem vitathatunk el tőle: habár tudománytalanul közelített, de ő volt az első, aki a népi díszítőművészetben tudományos problematikát látott."

6 A millenniumi lelkesedés és az ezredéves kiállítás néprajzi falujának kétségtelen hatása után a magyar népművészeti kutatások nagy fellendülését végső soron egy új utat kereső magyar művészközösség, az angol preraffaeliták hatása alatt álló „gödöllőiek" fellépésének köszönhetjük. E csoport képviselői a magyar népművészetet 1 Balogh Jolán 1967. 73. 2 A népművészeti kutatások áttekintéséhez vö. Kresz Mária 1968. 1-36.; Fél Edit-Hofer Tamás-K.Csilléry Klára 1980. 742-749.; Kósa László 1989. 138-143. 3 Kósa László 1989. 139. 4 Vö. Kresz Mária 1968. 1-36. 5 Kósa László 1989. 140. 6 Kósa László 1989. 140.